A bélférgek (vagy helminták) olyan többsejtű paraziták, amelyek a bélben élnek. Amikor kifejlettek, általában szabad szemmel is láthatók.

A rossz higiéniával rendelkező fejlődő országokban a leggyakoribb bélférgek a szennyezett talajon keresztül terjednek. A fő bűnösök a fonalférgek alcsoportjába tartoznak, ide tartoznak a fonalférgek, a nagy fonalférgek, az ostorférgek és a horogférgek.

Ausztráliában a fonalféreg (vagy pinworm) a leggyakoribb bélféreg. Ezek a férgek a gazdaszervezet által lenyelt petékből kelnek ki. De ne aggódj: viszonylag ártalmatlanok és könnyen kezelhetők.

Talajjal terjedő férgek

A világ népességének nagy része fertőzött talajjal terjedő férgekkel. A nagy emberi körömféreg, az Ascaris lumbricoides a becslések szerint a világ népességének egyhatodát fertőzi meg. A féreg akár 35 centiméter hosszúra is megnőhet.

A talajon keresztül terjedő bélférgek a tünetek széles skáláját okozhatják, beleértve a hasmenést, hasi fájdalmat, letargiát és gyengeséget.

Ezek a fertőzések alultápláltságot és gyenge növekedést okozhatnak. Különösen a kampósférgek és az ostorférgek okozhatnak vérszegénységet, amitől a gyerekek gyengének és fáradtnak érzik magukat. Egyes szakértők szerint ezek a férgek rossz iskolai teljesítményhez is vezethetnek.

A nagy kerekesférgek, ostorférgek és kampósférgek Ausztráliában a városokban nem gyakoriak, de a vidéki őslakos közösségekben viszonylag magas az arányuk. A tengerentúli utazóknál is előfordulnak alkalmanként.

Fonalféreg

A fonalféreg (Enterobius vermicularis) nagyon gyakori az ausztrál gyermekek körében; a prevalenciát egyes csoportokban 10% és 50% közé becsülik.

A cérnaféreg akár 13 milliméter hosszúra is megnőhet, és úgy néz ki, mint egy kis fehér pamutszál, innen a neve. A vastagbél nyálkahártyájához tapadnak. A kifejlett férgek néha a székletben láthatók, vagy a peték a végbélnyílás körüli bőrre tapadhatnak.

A fonálféreg-fertőzés gyakran tünetmentes. Ha mégis jelentkeznek tünetek, ezek közé tartozhat a viszkető fenék, különösen éjszaka, csökkent étvágy és enyhe rossz közérzet vagy ingerlékenység. Fiatal lányoknál gyulladás léphet fel a hüvely körül.

A fonálféreg gyermekeknél a háziorvosnál kapható készlet segítségével, a ragasztószalagos teszt segítségével diagnosztizálható. Ezt a tesztet legjobb reggel, fürdés előtt elvégezni, mivel a férgek a pihenőidő alatt vándorolhatnak.

A teszt során szétválasztjuk a feneket, és egy darab ragadós, átlátszó ragasztószalagot helyezünk a végbélnyíláson kívül és a fenék között lévő területre. A szalagot a bőrre ragasztják, majd eltávolítják és a készletben található üveglemezre helyezik. Az orvos ezután megvizsgálja a tárgylemezt férgek vagy féregpeték kimutatására.

Transzmisszió

A fonálféreg-fertőzés általában a fertőző peték lenyelésével történik. A fonálférgek az anális bőrfelület viszketésére támaszkodnak a petéik továbbadásához: a gyerekek hajlamosak éjszaka megvakarni a feneküket, és a körmük alatt elkapják a petéket, amelyeket aztán a szájukba vesznek. A körömrágás, a rossz higiénia vagy a nem megfelelő kézmosás tehát hozzájárul a fonálféreg terjedéséhez.

A gyermekek könnyen átadhatják a fertőzést a család többi tagjának azáltal, hogy a petéket az ágyneműre és a fürdőszobai berendezési tárgyakra juttatják. Megfelelő körülmények között a peték több napig is életben maradhatnak.

Az emberek nem fertőződhetnek meg állatoktól a fonálféreggel. Mivel azonban az állatok más bélférgek hordozói is lehetnek, érdemes rendszeresen féregteleníteni a háziállatokat.

Kezelés

A bélférgek (fonálférgek, orsóférgek és horogférgek) kezelésére leggyakrabban használt féreghajtók a pirantel, az albendazol vagy a mebendazol.

Mindegyik gyógyszer egyformán hatékony a fonálféreg ellen, azonban az albendazol orvosi rendelvényhez kötött.

Ezek a féregellenes készítmények csak az éppen a belekben tartózkodó kifejlett fonálférgeket kezelik; nem kezelik a petéket vagy az éretlen férgeket, amelyek újrafertőzést okozhatnak.

Ezért fontos, hogy az egész családot egyszerre kezeljük, és az első adag után két héttel ellenőrizzük, hátha szükség van egy második adag kezelésre.

A rendszeres féregtelenítés szerepe ellentmondásos. Nemzetközi szinten az Egészségügyi Világszervezet éves kezelést javasol azokon a területeken, ahol a talajból terjedő bélférgek (a fonálféreg kivételével) a lakosság 20-50%-át érintik.

De Ausztráliában nincs ok arra, hogy a tünetmentes családoknak miért lenne szükségük rendszeres féregtelenítésre

.