Earth from Space: Az Ádeni-öböl – a perzsa olaj kapuja

A nagyjából 900 kilométer hosszú és 500 kilométer széles öböl a Perzsa-öbölbeli olaj szállításának fontos vízi útvonala. A Vörös-tengerrel együtt, amellyel északnyugaton a Bab el Mandeb-hangon keresztül kapcsolódik össze, alapvető olajszállítási útvonalat képez Európa és a Távol-Kelet között.

A nyugat-keleti irányban húzódó Ádeni-öblöt és a Vörös-tengert évezredek óta használják halászatra, kereskedelemre és szállításra. A Földközi-tenger és az Indiai-óceán közötti nagy kereskedelmi útvonalon fekvő öböl a 16. században Portugália, Törökország és Nagy-Britannia által keresett stratégiai fontosságú vízi útvonal volt. A 19. századra Nagy-Britannia győzedelmeskedett és uralta az öblöt.

Amikor a brit hadsereg az 1960-as évek végén kivonult a térségből, az öböl használata a Szuezi-csatorna lezárása miatt csökkent. Egyiptom 1975-ben felújította és újra megnyitotta a csatornát, ami ismét fellendítette az öbölben folyó tevékenységet.

Az utóbbi években az öböl nagy figyelmet kapott a kalózkodás, a terrorizmus és a menekültcsempészet miatt. 2000 októberében öngyilkos merénylők megtámadták és majdnem elsüllyesztették a Cole amerikai rombolót az öbölben, 2002-ben pedig megtámadták a Perzsa-öbölben nyersolajat szállító MIV Limburg francia olajszállítót.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén január 12-23. között 142 ember halt meg és további 40 eltűnt, miközben az Ádeni-öblön próbáltak átkelni Afrika szarvától a jemeni partokig, hogy menekültstátuszt nyerjenek.

Múlt szeptemberben az UNHCR nemzetközi fellépésre szólított fel az embercsempészek áldozatául eső emberáradat megfékezésére, miután három hét alatt legalább további 150 utas halt meg. A menekültügyi szervezet és a helyi hatóságok rádióadások és videoprodukciók segítségével hívták fel a figyelmet az embercsempészek igénybevételének veszélyeire az Ádeni-öblön való átkelés során.

A képen látható sziget Szomália csücskénél Szokotra, amely egy szigetcsoport része (nem látható). Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a szigetcsoport globális jelentőségű a biológiai sokféleség és a fajok endemizmusa szempontjából, mivel flórájának és faunájának több mint egyharmada sehol máshol nem található meg.

Socotra biológiailag elszigetelt, és gyakorlatilag érintetlen maradt a modern fejlődéstől. A szigetcsoportot körülvevő vizek érintetlenek maradtak, mivel a part menti szennyezés vagy a túlzott kiaknázás nem változtatta meg őket.

Az Envisat közepes felbontású képalkotó spektrométere (MERIS) 2005. március 1-jén készítette ezt a képet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.