Az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének (DSM-5) ötödik kiadása a depressziós zavarokat a mentális zavarok olyan csoportjaként írja le, amelyet alacsony (depressziós) hangulat jellemez, és amelyet egy sor egyéb tünet vagy azok egy része kísér, többek között:
- A legtöbb tevékenység iránti érdeklődés elvesztése
- Az étvágy változása
- Az alvászavarok
- Reszketés vagy lelassult mozgás
- alacsony energia. és fáradtság
- Bűntudat vagy értéktelenség érzése
- Koncentrációcsökkenés
- Suicidalitás
A DSM- ben felsorolt depressziós zavarok egyike-5-ben felsorolt zavarok közül a tartós depressziós zavar (PDD), más néven dysthymia. A tartós depressziós zavar, ahogy a neve is mutatja, krónikus, alacsony fokú depresszió, amely legalább két évig tart.
A súlyos depressziós zavar (MDD), ahogy a neve is mutatja, a depresszió súlyosabb formája, amely a DSM-5 depressziós tüneteinek többségét magában foglalja. A kettős depresszió a depressziós zavarok e két speciális típusának kombinációja.
Tartalomjegyzék
Mi a kettős depresszió?
Mit értünk a “kettős depresszió” kifejezés alatt? Ez a nem hivatalos megnevezése a tartós depressziós zavarnak, amelyet a major depressziós zavar egy vagy több rohama bonyolít.
Noha a tartós depressziós zavar általában a depressziós betegség enyhe vagy közepesen súlyos formája, az ebben az állapotban szenvedők több mint 75%-ánál előfordulnak olyan súlyosbodások, amikor a depressziós tünetek annyira súlyosbodnak, hogy megfelelnek a major depressziós zavar kritériumainak. Amikor ez a jelenség előfordul, informálisan “kettős depressziónak” nevezik.”
Kettős depresszió és a disztímia nélküli major depresszió közötti különbség
A fő különbség a disztímia nélküli major depressziós zavar és a kettős depresszió között az, hogy a kettős depresszióban szenvedőknek általában tartósabbak a depressziós tüneteik, és a kezelés után sokkal nagyobb a visszaesés kockázata. Emellett a kettős depresszióban magasabb a komorbiditás (társuló mentális zavarok) aránya, mint a major depressziós zavarban önmagában.
A kettős depresszió tünetei
A kettős depresszió tünetei változóak, de az MDD és a PDD tüneteinek keveréke. Bár e két depressziós zavar tünetei között sok az átfedés, van néhány alapvető különbség. A tartós depressziós zavar leggyakoribb tünetei a reménytelenség, az értéktelenség, az alacsony önértékelés és a pesszimizmus érzése, míg a major depressziós zavar tünetei inkább “neurovegetatívak”, például alvás- és étvágyváltozás, a tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése és fáradtság/alacsony energia.
A kettős depresszióra jellemző a krónikus, alacsony fokú depresszió (PDD), amelyet egy vagy több, súlyosbodó tünetekkel járó epizód (MDD) szakít meg. Amikor a tartós depressziós betegséget a szuperponált major depressziós betegség bonyolítja, a tartós depressziós betegségre jellemző reménytelenség és alacsony önértékelés érzései általában jelentősen súlyosbodnak.
Mi okozza a kettős depressziót?
A depressziós betegségeket genetikai és környezeti tényezők keveréke okozza. Az emberek DNS-ében számos olyan gén található, amely hajlamosíthat a depresszióra és más mentális zavarokra. Az, hogy egy adott egyén hány ilyen génnel rendelkezik, meghatározza annak valószínűségét, hogy az illetőnél depresszió alakul ki.
A környezeti tényezők a másik tényező, amely meghatározza az emberek depresszióvá válásának valószínűségét, és ezek közé tartoznak:
- alacsony társadalmi-gazdasági státusz
- Társadalmi támogatás hiánya
- Női nem
- jelentősebb életváltozások
- Élettani stresszorok
- Múltbeli trauma vagy visszaélés
- Szubsztanciahasználat
- alacsonyabb iskolai végzettség
- Munkanélküliség
- Múltbeli vagy jelenlegi mentális zavarok
- Családi depresszió (részben a genetika miatt)
A depresszió fizikai alapja az agy kémiai (neurokémiai) rendellenességeiben rejlik, valamint az agy szerkezeti változásaiban és működési rendellenességeiben. Mint ilyen, a depresszió nagyon is fizikai betegség, ami megmagyarázza, hogy az emberek miért nem tudnak “csak úgy felvidulni” és “túllépni rajta”. Azt is megmagyarázza, hogy sokan miért lesznek depressziósak akkor is, amikor az életük jól megy.
A kettős depresszió diagnosztizálása
A kettős depresszió diagnózisa sok esetben elmarad, mert sok érintett nem kér segítséget. A depresszió természetéből adódik, hogy az emberek reménytelennek, értéktelennek érzik magukat, és elveszítik érdeklődésüket minden tevékenység iránt. Ezek olyan tünetek, amelyek visszatartják az embereket attól, hogy kezdeményezzék a segítségkérést.
Az is gyakori, hogy a depresszióban szenvedő emberek nem veszik észre, hogy orvosilag valami baj van. Úgy érzik, hogy a tüneteik egyszerűen csak “a blues”, és csak túl kell tenniük magukat rajta. Ez különösen igaz a tartós depressziós zavarra, mivel a tünetek enyhébbek és krónikusabbak; ezért az érintettek gyakran elhiszik, hogy a depresszió érzése számukra egyszerűen “normális”. Ez egy másik jelentős visszatartó erő a kezelés igénybevételétől.
A depresszió azonban nagyon is komoly betegség, súlyos következményekkel. A depresszió világszerte a rokkantság vezető oka, és az öngyilkosság egyik vezető oka. A depresszió kezelhető, és ha nem diagnosztizálják és nem kezelik, az felesleges szenvedést és fogyatékosságot okoz az érintetteknek.
Azok számára, akik mégis segítséget kérnek, nincs specifikus vérvizsgálat a depresszió diagnosztizálására. A diagnózis felállítása inkább a DSM-5 diagnosztikai kritériumainak azonosításával történik interjú segítségével, általában kérdőívek segítségével.
A DSM-5-ben jelenleg nincsenek a kettős depresszió kritériumai, így a diagnózis felállítása az MDD és a PDD kritériumainak azonosításával történik. Sajnos gyakran a kettős depresszióban a tünetek hasonlósága miatt a két rendellenesség közül csak az egyiket diagnosztizálják.
A depressziós vagy szorongásos érzések öngyilkossági gondolatokhoz vezethetnek. Ha Ön vagy egy hozzátartozója öngyilkossági gondolatokat vagy tendenciákat tapasztal, hívja a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési forródrótot az 1-800-273-8255-ös számon.
A kettős depresszió kezelése
A kettős depresszió kezelésének fő pillére a gyógyszeres kezelés pszichoterápiával vagy anélkül. A depresszió legjobban vizsgált és leghatékonyabb pszichoterápiás megközelítése a kognitív-viselkedésterápia (CBT).
A kettős depresszió gyógyszeres választása ugyanaz, mint a csak MDD vagy csak PDD esetén. A szokásos első és leghatékonyabb választás a szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) gyógyszercsoportba tartozó gyógyszer. A genetikai és fiziológiai különbségek azonban azt jelentik, hogy különböző embereknél más-más gyógyszerek lehetnek hatásosak, ezért a megfelelő választás megtalálásához próba és hiba folyamatára lehet szükség.
Az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések és a munka és a magánélet egyensúlyának javítása jelentős pozitív hatással lehet a depresszióra. A The Recovery Village ezért alkalmaz rekreációs terápiát a mentális egészséggel és a kábítószer-használati zavarokkal együtt járó egyéneknek szóló átfogó kezelési program részeként.
Azoknak is, akiknek a kettős depressziója továbbra is ellenáll a kezelésnek, továbbra is együtt kell működniük az egészségügyi szolgáltatójukkal, mivel léteznek a kezeléssel szembeni ellenállást célzó, jobban bevont terápiák.
Prognózis és kilátások
A kettős depresszió prognózisa számos tényezőtől függ, beleértve a tünetek súlyosságát, az egyén genetikai felépítését és élethelyzetét, valamint a kezelés során alkalmazott konkrét terápiát. A terápiára adott válasz lassú lehet, mivel az antidepresszáns gyógyszereknek gyakran három és hat hét közötti időre van szükségük ahhoz, hogy teljes hatásukat kifejtsék. Sokaknak szükségük van az adag módosítására vagy a gyógyszeres kezelés megváltoztatására, ami tovább késleltetheti a javulást. Azok az emberek, akik a gyógyszereket CBT-vel kombinálják, jobb prognózissal rendelkeznek.
A kettős depresszió kezelhető, és a depresszióban szenvedőknek szorosan együtt kell működniük egészségügyi szolgáltatójukkal, hogy elérjék a tünetek enyhülését és a jó egészségi állapot és funkció teljes visszatérését.
A Recovery Village professzionális felmérési és kezelési programokat kínál a depresszió és a társuló szerhasználati zavarok kezelésére. Képzett szakmai személyzetünk rendelkezik a szükséges szakértelemmel és tapasztalattal a komplex esetek kezeléséhez is. Kérjük, forduljon hozzánk bizalommal, hogy bizalmas beszélgetést folytathassunk egyik képviselőnkkel.
- Források
David, Daniel; Cristea, Ioanna; Hofmann, Stefan. “Miért a kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia jelenlegi arany standardja”. Frontiers in Psychiatry, 2018. január 29. Hozzáférés: 2019. június 21.
Kaltenboeck, Alexander; Harmer, Catherine. “A depressziós zavarok idegtudománya: Rövid áttekintés a múltról és néhány megfontolás a jövőről”. Brain and Neuroscience Advances, 2018. október 8. Hozzáférés: 2019. június 21.
Khan, Arif; Faucet, James; Lichtenberg, Pesach; et al. “A systematic review of comparative efficacy of treatments and controls for depression”. Plos One, 2012. július 30. Hozzáférés: 2019. június 21.
Klein, Daniel; Shankman, Stewart; Rose, Suzanne. “Disztimikus zavar és kettős depresszió: A 10 éves lefolyási pályák és kimenetel előrejelzése”. Journal of Psychiatric Research, 2008. április. Hozzáférés: 2019. június 21.
Klein, Daniel; Shankman, Stewart; Rose, Suzanne. “Tízéves prospektív követéses vizsgálat a disztimikus zavar és a kettős depresszió naturalista lefolyásáról”. American Journal of Psychiatry, 2006. május 1. Hozzáférés: 2019. június 21.
Melrose, Sherri. “Tartós depressziós zavar vagy dysthymia: Az értékelési és kezelési megközelítések áttekintése.” Tudományos kutatás, 2017. február. Hozzáférés: 2019. június 21.
Meng, Xiangfei; Brunet, Alain; Turecki, Gustavo; et al. “Risk factor modifications and depression incidence: A Montreal Catchment Area Study 4 éves kanadai longitudinális kohorszának vizsgálata”. British Medical Journal, 2017. június 10. Hozzáférés: 2019. június 21.
National Institute of Mental Health. “Öngyilkosság Amerikában: Gyakran ismételt kérdések.” Dátum nélkül. Hozzáférés: 2019. június 21.
Reynolds, Cecil; Kamphaus, Randy. “Tartós depressziós zavar (dysthymia)”. BASC3, 2013. Hozzáférés: 2019. június 21.
Sarris, Jerome; O’Neil, Adrienne; Coulson, Carolyn; et al. “Lifestyle medicine for depression”. BMC Psychiatry, 2014. április 10. Hozzáférés: 2019. június 21.
Thase, Michael; Connolly, Ryan. “Unipoláris depresszió felnőtteknél: A rezisztens depresszió kezelésének megválasztása”. UpToDate, 2019. május 10. Hozzáférés: 2019. június 21.
World Health Organization (WHO). “Depresszió”. 2018. március 22. Hozzáférés: 2019. június 21.
Egészségügyi nyilatkozat: A Recovery Village célja, hogy javítsa a szerhasználati vagy mentális zavarral küzdő emberek életminőségét a viselkedési egészségügyi állapotok természetéről, a kezelési lehetőségekről és a hozzájuk kapcsolódó eredményekről szóló, tényeken alapuló tartalommal. Olyan anyagokat teszünk közzé, amelyeket engedéllyel rendelkező egészségügyi szakemberek kutatnak, idéznek, szerkesztenek és vizsgálnak felül. Az általunk nyújtott információk nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Nem helyettesítheti az orvos vagy más képzett egészségügyi szolgáltató tanácsát.
Megosztás a közösségi médiában:
FacebookTwitterLinkedIn