Dmitrij Ivanovics, (szül. 1582. október 19. – meghalt 1591. május 15., Uglics, Oroszország), IV (Rettegett) Iván legkisebb fia, akinek halála gyanúba keverte Borisz Godunov császári tanácsadót. Később egy sor magát Dmitrijnek kiadó trónkövetelő versengett a moszkvai trónért.

Dmitrij IV. Iván és Marija Fedrorovna Nagaja, a cár hetedik feleségének egyetlen fia volt. Iván 1584-ben bekövetkezett halála után értelmi fogyatékos fia, Fjodor lett a cár, Godunov pedig a trón mögötti igazi hatalomként tevékenykedett. Mivel Dmitrij volt a Rurik-dinasztia egyetlen túlélő tagja, Godunov hatalmának megszilárdítása érdekében Dmitrij és anyja száműzetésbe vonult Uglicsba, egy Moszkvától mintegy 140 mérföldre (230 km-re) északra fekvő városba. Az ifjú cárevicset ott találták holtan, átvágott torokkal. A Vaszilij Sujszkij bojár által vezetett vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a fiú epilepsziás rohamot kapott, miközben késsel játszott, és öngyilkos lett. Bár Godunov egyértelműen hasznot húzott a gyermek halálából, nem volt közvetlen bizonyíték arra, hogy ő rendelte volna el Dmitrij meggyilkolását. Fjodor 1598-ban bekövetkezett halála után Godunovot egyenesen cárrá választották, de hamarosan kénytelen volt szembenézni a három Dmitrijre igényt tartó trónkövetelő közül az elsővel. Ez a Hamis Dmitrij 1605-ben követte Godunovot a cári székben, de őt hamarosan elűzte Shuysky, akit később cárrá kiáltottak ki. Az ilyen trónkövetelők jövőbeli kihívásait megelőzendő, Sjujszkij elrendelte, hogy Dmitrij földi maradványait Moszkvába szállítsák, és Dmitrit az orosz ortodox egyház mártírként szentté avatta. Ennek ellenére Szujszkij uralmát 1610-ben egy második Hamis Dmitrij fenyegette, 1612-ben pedig egy harmadik is felbukkant.

Dmitrij halála és Godunov lehetséges kapcsolata vele központi témaként szolgál Alekszandr Puskin Borisz Godunov (1831) című drámájában. A zeneszerző Modeszt Muszorgszkij Borisz Godunov című remekműve (ősbemutató 1874) Puskin korábbi művéből származó opera.