A Gelsemium sempervirens L. (Gelsemium) hagyományosan anxiolitikus jellegű tulajdonságai miatt használják, és a hatásmechanizmusát laboratóriumi modellekben vizsgálják. Rágcsálómodellekből származó bizonyítékokról számoltak be, amelyek a központi idegrendszer nagyfokú érzékenységére utalnak a Gelsemium kivonatok és homeopátiás hígítások anxiolitikus hatására. E növényi kivonat rendkívül alacsony dózisainak in vitro vizsgálata a humán neurociták génexpressziójának modulációját mutatta ki. Ezeket a vizsgálatokat néhány kommentárban kritizálták, vitát generáltak a szakirodalomban, és különböző laboratóriumok további kísérleti vizsgálatok követték. A Gelsemium toxikus dózisai kifejezett gyengeséggel és görcsökkel jellemezhető neurológiai tüneteket okoznak, míg az ultraalacsony dózisok vagy magas homeopátiás hígítások ellensúlyozzák a lítium és a pilokarpin által kiváltott görcsöket, csökkentik a stressz utáni szorongást és a glicinreceptorokon keresztül növelik a stresszellenes allopregnanolon hormont. A növény vagy alkaloidáinak alacsony (nem homeopátiás) dózisai csökkentik a neuropátiás fájdalmat és a c-Fos expressziót egerek agyában, valamint az oxidatív stresszt. A téma összetettsége miatt számos szempont értelmezést érdemel, és a főbb vitás témákat, különös tekintettel a nagy hígítású farmakológia kérdéseire, megvitatjuk és tisztázzuk.