Az imprudence kifejezés etimológiai eredete, amelyet most tárgyalni fogunk, a latinban található. Konkrétan azt kell jeleznünk, hogy az “imprudentia” szóból származik, amire rámutathatunk, hogy ez a szó az adott nyelv több lexikai összetevőjének összeadásából származik:
-az “im-” előtag, ami azt jelenti, hogy “nem”.
-az “pro” elem, ami az “előre” szinonimája.
– A “videre” ige, amely “látni”-ként fordítható.
– A “-ntia” utótag, amely annak a tulajdonságára utal, aki egy cselekvést végez.

Az imprudence kifejezés az óvatosság: óvatosság, visszafogottság, gondosság hiányára utal. Aki tehát meggondolatlanul cselekszik, az józan ítélőképesség nélkül cselekszik.”

Például: “A balesetet a furgon vezetőjének meggondolatlansága okozta”, “A bírónak kell eldöntenie, hogy a rendőr meggondolatlanságot követett-e el, amikor a bárban lőtt”, “Mérges vagyok a szülők meggondolatlanságára, akik nem figyelnek a gyermekeikre, miközben azok a téren játszanak”.

A már említetteken kívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szóban forgó kifejezés egy másik fontos szinonimasorozatát sem. Ezek közé olyan szavak tartoznak, mint a gondatlanság, meggondolatlanság, meggondolatlanság, meggondolatlanság, felelőtlenség, könnyelműség, meggondolatlanság vagy megfontolatlanság.

A másik oldalon az antonimái közé olyan szavak tartoznak, mint az óvatosság, visszafogottság, gondosság, bölcsesség, felelősség, megfontoltság vagy megfontoltság.

A meggondolatlanság általában olyan magatartásban nyilvánul meg, amely önmagát és/vagy másokat veszélyeztet. Aki nagy sebességgel közlekedik a városban, és nem fékez a kereszteződésekben, vakmerően cselekszik, mivel súlyos balesetet okozhat. Az a személy, aki a magasban munkavégzést hám vagy bármilyen korlátozó eszköz nélkül végzi, szintén gondatlanságot követ el.

Mikor azokról a hibákról beszélünk, amelyeket egy egészségügyi dolgozó a munkája során elkövethetett, és amelyeknek következményei lehetnek a betegeire nézve, akkor gondatlanságról és hanyagságról beszélünk.

Orvosi gondatlanságról például akkor van szó, ha a szakember nem a szakmája szabályainak megfelelően jár el, és nem a szakmájához tartozó készségeinek és képességeinek megfelelően cselekszik.

A gondatlanság viszont akkor áll fenn, ha a gyakorló orvos meggondolatlanul hajt végre egy olyan cselekményt, amely súlyosan veszélyezteti az érintett beteg gyógyulását vagy éppen életét.

A jog területén a meggondolatlanság a vétkességhez kapcsolódik, amelyet a cselekmény következményeinek előrelátásához szükséges gondosság elmulasztása okoz. Ha a hiba súlyos és nem menthető ki, akkor gondatlanságról van szó.

A gondatlanság ebben az összefüggésben akkor büntetendő, ha a kellő elővigyázatosságot elmulasztó személy gondatlanságát feltételezi. Azzal, hogy a gondatlan személy körültekintés nélkül és megbocsáthatatlanul cselekszik, bűncselekményt követ el.

Tegyük fel, hogy egy fiú három kiskorú gyermekét szállítja a motorkerékpárján, akik – hozzá hasonlóan – mindannyian sisak nélkül közlekednek. Miközben bekanyarodik egy utcába, elveszíti uralmát a jármű felett, a gyerekek a földre esnek, és különböző sérüléseket szenvednek. A sofőr ellen gondatlansága miatt büntetőeljárás indítható, mivel előre látnia kellett volna a gyermekek ilyen módon történő szállításának kockázatát.