Chordata Emlősök Cetartiodactyla Platanistidae Platanistidae Platanista gangetica
leírás &viselkedés
Dél-ázsiai folyami delfinek, Platanista gangetica (Roxburgh, 1801), más néven vak folyami delfinek, Gangesz delfinek, Gangesz folyami delfinek, Gangesz susu és Indus folyami delfinek, két alfajból állnak:
- Gangesi folyami delfinek, P. gangetica gangetica, és
- Indus-folyami delfinek, P. gangetica minor.
A Gangesz-folyami delfinek, Platanista gangetica gangetica gangetica, más néven susus, 2,3-2,6 m hosszúak, a nőstények jellemzően nagyobbak a hímeknél. Színük sötétszürkétől a feketéig terjed, hasi (alsó) oldalukon világosabb színűek. A rovátkátlan farkuk (farok) 46 cm hosszú a végétől a végéig. A csőrük 18-21 cm hosszú, az állkapcsuk mindkét oldalán 28-29 foggal, a homlokuk pedig meredeken lejt. Van hátúszójuk, de az gerincszerű és nem túl kifejezett. Melluszonyuk szögletes, ahelyett, hogy a végén kúpos lenne. Nyakuk nem mozgékony, és mivel nincs lencséjük, látásuk nagyon gyenge, képtelenek képet alkotni a retinán. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az iszapos víz, amelyben élnek, szükségtelenné teszi az éles látást. A fényérzékelésre és a zsákmány felkutatására elsősorban echolokáció segítségével képesek.
Bár megfigyeltek 3-10 egyedből álló rajokat, a Gangesz-folyami delfineket nem sorolják a csoportos delfinek közé, mivel leggyakrabban egyedül fordulnak elő.
A Gangesz-folyami delfinek élettartamát körülbelül 26 évre becsülik.
Az Indus-folyami delfinek, Platanista gangetica minor, más néven vak folyami delfinek vagy bhulánok, nagyon hasonlítanak a Gangesz-folyami delfinekre, kivéve, hogy farokhosszuk és a folyók, amelyekben élnek, kissé eltérőek. Színük a hátoldalukon (felső oldalukon) hasonló a barna-szürke vízhez, amelyben élnek, a hasoldalukon (alsó oldalukon) halványabbak. Jellegzetes, rendkívül hosszú csőrük van, amely a hegyénél megduzzad. A hátúszójuk kisebb, mint más folyami delfineké. Nagy uszonyuk és farkuk van. A többi folyami delfinfajhoz hasonlóan nyakuk rugalmas. Külső füleik a kis, rosszul látó szemük alatt helyezkednek el. Más folyami delfinekhez hasonlóan, amelyek iszapos, rosszul látható vizekben élnek, az Indus-folyami delfinek is erősen támaszkodnak a hanglokációra, hogy felfedezzék a környezetüket. A nőstények általában nagyobbak, mint a hímek.
Az Indus-folyami delfinek általában magányos fajok, de megfigyeltek már akár 30 delfinből álló csoportokat is. Ezek a delfinek képesek az oldalukon úszni, ami lehetővé teszi számukra, hogy szükség esetén nagyon sekély vízben ússzanak, bár nem ismert, hogy akrobatikus delfinfajok lennének. Nagyon hangosak, bár ritkán használják hangadásra való képességüket kommunikációra. Az általuk kibocsátott hangokat szakaszos impulzusokként írják le.
Világterjedelem & Élőhely
GBIF hálózat OBIS elterjedési térkép AquaMaps
Gangesz folyó delfinek, P. gangetica gangetica, India, Nepál, Bhután és Bangledesh iszapos folyóvizeiben élnek a Gangesz, Brahmaputra, Meghna, Karnaphuli és Hoogli folyórendszerekben. Ez az édesvízi faj az esős évszakban az árapályos vizekbe vándorolhat, a száraz évszakban pedig elvándorol azokról a területekről, ahol a hőmérséklet és/vagy a sótartalom jelentősen megemelkedik.
Az Indus folyó delfinek, P. gangetica minor, a pakisztáni Indus folyóban élnek. Terjedési területük jelentősen csökkent az ember által létrehozott akadályok és a csapadékviszonyok megváltozása miatt. A Kotri duzzasztómű felett és a Chasma, Trimmu, Sidhnai és Islam duzzasztóművek alatt találhatók.
Egyes paleontológusok úgy vélik, hogy a folyami delfinek a miocén korszakban fejlődhettek ki a tengerben élő állatokból, amelyek végül a tengerszint emelkedésével és süllyedésével a folyótorkolatokba és folyókba költöztek. Úgy tűnik, hogy szezonálisan vándorolnak a folyók mentén.
Táplálkozási viselkedés (ökológia)
A Gangesz-folyami delfinek (P. gangetica gangetica) echolokációs képességeiket és erősen fogazott, hosszú ormányukat használják garnélarákkal és halakkal való táplálkozásra.
Az Indus-folyami delfinek (P. gangetica minor) szintén echolokációs képességeiket és hosszú ormányukat használják számos fenéklakó állat, köztük halak és gerinctelenek felkutatására. A P. gangetica minor egyes harcsa-, hering-, ponty-, süllő-, süllő-, garnélarák- és kagylófajokat is fogyaszt. A fogságban tartott egyedek állítólag naponta körülbelül 1 kg táplálékot fogyasztanak. Kevés, vagy egyáltalán nincs természetes ragadozója, azonban a helyi emberek gyakran vadásznak rájuk.
Élettörténet
A Gangesz-folyami delfinek, P. gangetica gangetica, körülbelül 10 éves korukban érik el az ivarérettséget. Az ellésre általában október és március között kerül sor, 8-9 hónapos vemhességi időszakot követően. A nőstények akár 12 hónapig is szoptatnak.
Az Indus-folyami delfinek szintén körülbelül 10 éves korukban érik el az ivarérettséget, és feltételezhetően egész évben párzanak, mivel egész évben születnek borjak. Vemhességi idejük 8-11 hónap, amely után kb. 1 m hosszú borjak születnek, amelyek körülbelül fele akkorák, mint az anya teste. A borjak körülbelül egy évig szoptatnak. A P. gangetica minor pontos élettartamát nem dokumentálták, azonban úgy gondolják, hogy a látens (késleltetett) ivarérettséget figyelembe véve meglehetősen hosszú.
Megőrzési státusz & Megjegyzések
A dél-ázsiai folyami delfinek jelenlegi IUCN-megőrzési státusza Megőrzési bizonyítékok NOAA UNEP World Conservation Monitoring Centre: A Dél-ázsiai folyami delfinek Ellenőrizze a Seafood Watch listát a fajra vonatkozóan
A Gangesz folyami delfinek, Platanista gangetica gangetica, az IUCN Vörös Listája a veszélyeztetett fajokról és a CITES I. függeléke a veszélyeztetett fajok A2abcde listáján szerepelnek.
VESZÉLYEZETT (HU) – Egy taxon akkor veszélyeztetett, ha a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok arra utalnak, hogy megfelel a veszélyeztetettség A-E kritériumainak bármelyikének (lásd V. szakasz), és ezért úgy tekintik, hogy a vadonban a kihalás nagyon nagy veszélye fenyegeti.
Húsáért és olajáért egyaránt vadásznak rájuk. Az is veszélyezteti őket, hogy a vándorlás során halászeszközökbe gabalyodnak, valamint a Gangesz-folyami delfinek vándorlási útvonalát elzáró gátak.
Az Indus-folyami delfinek egyre ritkábbak több okból, például a vadászat, az Indus folyóban épülő gátak és duzzasztógátak, valamint a változó csapadékviszonyok miatt. Az 1970-es évek óta veszélyeztetettnek is minősülnek. Jelenlegi populációjukat mindössze néhány száz delfinre becsülik, amely szám nem valószínű, hogy fenntartja a fajt, és genetikai problémákat okoz.
Hivatkozások & További kutatások
Jefferson, T.A., S. Leatherwood, and M.A. Webber, FAO species identification guide, Marine mammals of the world, Róma, FAO. 1993. 320 p. 587 ábra.
Whale and Dolphin Conservation Society (WDCS)
Wilson, Don E. és Reeder, DeeAnn. 1993. A világ emlősfajai: A Taxonomic and Geographic Reference. The Smithsonian Institution Press, Washington and London, p 360.
Biswas, S., S. Boruah. 2000. A folyami delfin (Platanista gangetica) ökológiája a Felső-Brahmaputrában. Hydrobiologia, 430: 97-111.
Hamilton, H., S. Caballers, A. Collins, R. Brownell. 2001. A folyami delfinek evolúciója. Proc. R. Soc. Lond., 268: 549-558.
Moreno, P. 2004. Gangesz és Indus delfinek (Platanistidae). Pp. 13-17 in M. Hutchins, D. Kleiman, V. Geist, M. McDade, szerk. Grzimek’s Animal Life Encyclopedia, 15. kötet: Emlősök IV. kötet, második kiadás. Detroit: Thompson Gale.
Kutatás Platanista gangetica @
Barcode of Life BioOne Biodiversity Heritage Library Biodiversity Heritage Library CITES Cornell Macaulay Library Encyclopedia of Life (EOL) ESA Online Journals FishBase Florida Museum of Natural History Ichthyology Department GBIF Google Scholar ITIS IUCN RedList (Threatened Status) Marine Species Identification Portal NCBI (PubMed, GenBank, stb.) Ocean Biogeographic Information System PLOS SIRIS Tree of Life Web Project UNEP-WCMC Species Database WoRMS
Search for South Asian River Dolphins @
Flickr Google Picsearch Wikipedia YouTube
Chordata Mammalia Cetartiodactyla Platanistidae Platanista gangetica