Kora karrier
Fox politikai karrierje 1768-ban kezdődött, amikor apja biztosította, hogy megválasztják a parlamentbe Midhurst zsebpolgárságának képviselőjeként. Mindössze 19 éves volt, technikailag még túl fiatal ahhoz, hogy elfoglalja a képviselői helyét, de ez nem tántorította el. Több éven át a kormánnyal szavazott. Így szinte az első politikai tette az volt, hogy a kormány mellé állt John Wilkes, a szabadság népszerű szimbóluma ellen.
1770-ben Fox az új északi minisztériumban kisebb tisztséget vállalt, mint az Admiralitás ifjabb lordbiztosa. Ebben a minőségében továbbra is támogatta a kormányt, felszólalva a parlamenti vitákról beszámoló sajtó szabadsága ellen. Miután 1772-ben nézeteltérés támadt a minisztériummal a királyi házassági törvényjavaslattal kapcsolatban, lemondott admiralitásbeli tisztségéről. Fox később a kincstári tanácsban kapott állást, de kevesebb mint egy évig maradt ott; III. György király magatartása miatt bosszankodva elbocsátotta.
Így kezdődött Fox hosszú ellenzéki időszaka. A következő években harcolt a kormánnyal, főként az amerikai gyarmatok miatt, intézkedésről intézkedésre ellenezve. Amikor az amerikai konfliktus véget ért, és North minisztériuma megbukott, úgy tűnt, hogy Fox ideje elérkezett. De annyira szembefordult a királlyal, hogy csak nehezen és rövid időre juthatott magas hivatalhoz.
1782-ben Fox néhány hónapig államtitkár volt Rockingham minisztériumában, és segíthetett elfogadni egy törvényjavaslatot, amely Írország törvényhozási függetlenségét biztosította Nagy-Britanniától. Amikor Rockingham meghalt, Fox visszautasította, hogy utódja, Shelburne alatt szolgáljon. 1783-ban Fox ismét néhány hónapig államtitkár volt, de ekkor már a hírhedt Fox-North koalícióban, amely a király számára ellenszenves volt, és az első alkalmat megragadta, hogy megbuktassa. Ebben az időszakban Foxnak sikerült elérnie, hogy a régens hercegre elegendő pénzt telepítsen magánintézménye számára. Törvényjavaslatot is benyújtott a Kelet-indiai Társaság reformjára, de ebben a kérdésben a királynak sikerült megbuktatnia a koalíciót.
Vilmos Pitt hatalomra kerülésével Fox ismét hosszú ellenzéki tartózkodásba kezdett. Támogatta ugyan Pitt sikertelen törvényjavaslatát a parlament reformjáról, de a kormány által előterjesztett szinte minden más törvényjavaslatot ellenzett. A Warren Hastings elleni vádemelési eljárás folytatásában játszott szerepe nem tett jót neki, és a Regency-válságban tanúsított álláspontja sem szólt jót az ítélőképességéről.