A cöliákia olyan emésztési betegség, amely károsítja a vékonybelet, és zavarja a táplálékból származó tápanyagok felszívódását. A cöliákiában szenvedő emberek nem tolerálják a glutén nevű fehérjét, amely a búzában, rozsban, árpában és esetleg zabban található. Amikor a cöliákiában szenvedő emberek gluténtartalmú ételeket fogyasztanak, az immunrendszerük a vékonybél károsodásával válaszol. Konkrétan, a vékonybél nyálkahártyáján lévő apró, ujjszerű kiemelkedések, az úgynevezett villi-k elvesznek. A táplálékból származó tápanyagok ezeken a csillókon keresztül szívódnak fel a véráramba. A cillik nélkül az ember alultáplálttá válik – függetlenül az elfogyasztott étel mennyiségétől.

Mivel a szervezet saját immunrendszere okozza a károsodást, a cöliákia autoimmun betegségnek számít. Ugyanakkor a felszívódási zavarok betegségének is minősítik, mivel a tápanyagok nem szívódnak fel. A cöliákia cöliákiás sprue, nemtrópusi sprue és gluténérzékeny enteropátia néven is ismert.

A cöliákia genetikai betegség, ami azt jelenti, hogy családokban fordul elő. Néha a betegséget műtét, terhesség, szülés, vírusfertőzés vagy súlyos érzelmi stressz után váltja ki – vagy válik először aktívvá.

Melyek a tünetek?

A vékonybél nyálkahártyáján lévő nyúlványok segítik a tápanyagok felszívódását.

A cöliákia különbözőképpen érinti az embereket. Egyeseknél már gyermekkorban, másoknál felnőttként jelentkeznek a tünetek. Az egyik tényező, amelyről úgy gondolják, hogy szerepet játszik abban, hogy mikor és hogyan jelenik meg a cöliákia, az, hogy valaki szoptatott-e és mennyi ideig – minél tovább szoptatott valaki, annál később jelennek meg a cöliákia tünetei, és annál atipikusabbak a tünetek. További tényezők közé tartozik az életkor, amikor valaki elkezdett gluténtartalmú ételeket fogyasztani, és az, hogy mennyi glutént fogyasztott.

A tünetek jelentkezhetnek vagy nem jelentkeznek az emésztőrendszerben. Például előfordulhat, hogy az egyik személynek hasmenése és hasi fájdalmai vannak, míg egy másik személynek ingerlékenység vagy depresszió. Valójában az ingerlékenység az egyik leggyakoribb tünet a gyermekeknél.

A cöliákia tünetei közé tartozhat az alábbiak közül egy vagy több:

• ismétlődő hasi puffadás és fájdalom
• krónikus hasmenés
• testsúlycsökkenés
• sápadt, bűzösszagú széklet
• magyarázhatatlan vérszegénység (alacsony vörösvértestszám)
• gázok
• csontfájdalom
• viselkedésbeli változások
• izomgörcsök
• fáradtság
• késleltetve növekedés
• gyermekeknél a gyarapodás elmaradása
• ízületi fájdalom
• görcsök
• zsibbadó zsibbadás a lábakban (idegkárosodás miatt)
• halvány sebek a szájban, aftás fekélyek
• fájdalmas bőrkiütés, az úgynevezett dermatitis herpetiformis
• fogak elszíneződése vagy zománcvesztés
• menstruáció elmaradása (gyakran a túlzott súlyvesztés miatt)

A vérszegénység, a megkésett növekedés és a súlyvesztés az alultápláltság jelei – nem jut elég tápanyaghoz. Az alultápláltság bárki számára komoly probléma, de különösen a gyermekek számára, mivel a megfelelő fejlődéshez megfelelő táplálkozásra van szükségük.

Néhány cöliákiában szenvedő embernek nem feltétlenül vannak tünetei. A vékonybelük sértetlen része képes elegendő tápanyagot felszívni ahhoz, hogy a tünetek ne jelentkezzenek. A tünetmentes emberek azonban továbbra is ki vannak téve a cöliákia szövődményeinek kockázatának.

Hogyan diagnosztizálják a cöliákiát?

A cöliákia diagnosztizálása nehéz lehet, mert néhány tünete hasonló más betegségek tüneteihez, beleértve az irritábilis bél szindrómát, a Crohn-betegséget, a fekélyes vastagbélgyulladást, a divertikulózist, a bélfertőzéseket, a krónikus fáradtság szindrómát és a depressziót.

A közelmúltban kutatók felfedezték, hogy a cöliákiában szenvedő emberek vérében a normálisnál magasabb bizonyos antitestek szintje. Az antitesteket az immunrendszer termeli válaszul azokra az anyagokra, amelyeket a szervezet fenyegetőnek érzékel. A cöliákia diagnosztizálásához az orvosok vérvizsgálatot végeznek az endomysium és a szöveti transzglutamináz elleni antitestek szintjének mérésére.

Ha a vizsgálatok és a tünetek cöliákiára utalnak, az orvos eltávolíthat egy apró szövetdarabot a vékonybélből, hogy ellenőrizze a cöliákia károsodását. Ez egy biopsziának nevezett eljárás során történik: az orvos egy hosszú, vékony csövet, úgynevezett endoszkópot vezet be a szájon és a gyomron keresztül a vékonybélbe, majd az endoszkópon keresztül vezetett eszközökkel szövetmintát vesz. A vékonybél biopsziája a legjobb módja a cöliákia diagnosztizálásának.

Szűrés

A cöliákia szűrése során tünetmentes embereket vizsgálnak az antitestekre (lásd fentebb). Az amerikaiakat nem szűrik rutinszerűen cöliákiára. Mivel azonban a cöliákia örökletes, a diagnosztizált személyek családtagjait – különösen az elsőfokú rokonokat – szükség lehet a betegségre vonatkozó vizsgálatra. Az érintett személy elsőfokú rokonainak (szülei, testvérei vagy gyermekei) körülbelül 10 százaléka szintén érintett a betegségben. Minél tovább marad valaki diagnosztizálatlanul és kezeletlenül, annál nagyobb az esélye az alultápláltság és más szövődmények kialakulásának.

Mi a kezelés?

A cöliákia egyetlen kezelése a gluténmentes étrend követése – azaz minden gluténtartalmú élelmiszer kerülése. A legtöbb embernél ennek az étrendnek a követése megszünteti a tüneteket, meggyógyítja a meglévő bélkárosodást, és megelőzi a további károsodást. A javulás a diéta megkezdését követő napokon belül megkezdődik, és a vékonybél általában 3-6 hónap alatt teljesen meggyógyul – vagyis a bélcsatornák épek és működőképesek. (Idősebb felnőtteknél ez akár 2 évig is eltarthat.)

A gluténmentes diéta egy életre szól. Bármilyen glutén fogyasztása, bármilyen kis mennyiségben is, károsíthatja a beleket. Ez mindenkire igaz, aki a betegségben szenved, még azokra is, akiknek nincsenek észrevehető tüneteik. A személy életkorától függően, amikor a diagnózist felállítják, előfordulhat, hogy egyes problémák, mint például a megkésett növekedés és a fogak elszíneződése, nem javulnak.

A cöliákiában szenvedők kis százaléka nem javul a gluténmentes diéta hatására. Ezeknek az embereknek gyakran súlyosan károsodott a bélrendszerük, amely még akkor sem tud meggyógyulni, ha a glutént kiiktatják az étrendjükből. Mivel a beleik nem szívnak fel elég tápanyagot, előfordulhat, hogy intravénás táplálékkiegészítőkre van szükségük. A nem reagáló cöliákia esetében gyógyszeres kezeléseket vizsgálnak. Ezeket a betegeket esetleg ki kell vizsgálni a betegség szövődményei miatt.

A gluténmentes diéta

A gluténmentes diéta azt jelenti, hogy kerülni kell minden olyan élelmiszert, amely búzát (beleértve a tönkölyt, tritikálét és kamutot), rozst, árpát és esetleg zabot tartalmaz – más szóval a legtöbb gabonát, tésztát, gabonapelyhet és számos feldolgozott élelmiszert. E korlátozások ellenére a cöliákiában szenvedő emberek kiegyensúlyozott étrendet tarthatnak, amely sokféle élelmiszert tartalmaz, beleértve a kenyeret és a tésztát is. A búzaliszt helyett például használhatnak burgonya-, rizs-, szója- vagy bablisztet. Vagy vásárolhatnak gluténmentes kenyeret, tésztát és más termékeket speciális élelmiszeripari cégektől.

Az, hogy a cöliákiában szenvedőknek kerülniük kell-e a zabot, vitatott, mivel egyesek képesek voltak zabot enni anélkül, hogy reakciót mutattak volna. A tudósok tanulmányokat végeznek annak kiderítésére, hogy a cöliákiában szenvedő emberek el tudják-e viselni a zabot. Amíg a vizsgálatok nem zárulnak le, a cöliákiában szenvedő embereknek követniük kell orvosuk vagy dietetikusuk tanácsát a zab fogyasztásával kapcsolatban.

A húsok, halak, rizs, gyümölcsök és zöldségek nem tartalmaznak glutént, így a cöliákiában szenvedő emberek ezekből az élelmiszerekből annyit ehetnek, amennyit csak akarnak. Az alábbiakban példákat találunk a biztonságosan fogyasztható és a nem fogyasztható ételekre.

A gluténmentes diéta bonyolult. Teljesen új megközelítést igényel az étkezéshez, ami kihat az ember egész életére. A cöliákiában szenvedő embereknek rendkívül óvatosnak kell lenniük, hogy mit vesznek ebédre az iskolában vagy a munkahelyen, mit esznek koktélpartikon, vagy mit vesznek elő a hűtőből éjféli nassolnivalónak. Az étteremben való étkezés kihívást jelenthet, mivel a cöliákiában szenvedő személy megtanulja, hogy alaposan megvizsgálja az étlapot gluténtartalmú ételek után kutatva, és a pincért vagy a szakácsot a lehetséges rejtett gluténforrásokról kérdezgetve. A rejtett gluténforrások közé tartoznak a feldolgozott élelmiszerekben, gyógyszerekben és szájvízben található adalékanyagok, tartósítószerek és stabilizátorok. Ha az összetevők nincsenek felsorolva, érdemes a termék gyártójánál érdeklődni. Gyakorlással a glutén szűrése második természetévé válik.

A dietetikus, az élelmiszerekre és táplálkozásra szakosodott egészségügyi szakember segíthet az embereknek az új étrend megismerésében. A támogató csoportok is különösen hasznosak az újonnan diagnosztizált emberek és családtagjaik számára, amikor megtanulnak alkalmazkodni az új életmódhoz.

A gluténmentes diéta: Néhány példa

A következőkben példákat találunk a gluténmentes táplálkozás során megengedett és kerülendő élelmiszerekre. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez nem teljes lista. Az embereket arra biztatjuk, hogy beszéljék meg a gluténmentes ételek kiválasztását egy cöliákiára szakosodott orvossal vagy dietetikussal. Fontos továbbá, hogy minden élelmiszer összetevőlistáját alaposan olvassák el, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az élelmiszer nem tartalmaz-e glutént.

Pótlások a gluténmentes étrendben

	Válassza ezeket az ételeket/italokat	KERÜLJE ezeket az ételeket/italokat
Kenyerek/zabpelyhek	Nyílgyökérből készült kenyerek és zsemlék, szentjánoskenyér-, kukorica-, borsó-, burgonya-, rizs-, cirok-, szója- vagy tápióka keményítőből vagy lisztből készült; tiszta kukoricatortilla, kukoricaliszt, homini, gríz, pattogatott kukorica; burgonya, burgonyachips; dúsított rizs, rizstészta, vadrizs, rizspogácsa, rizs ostya, puffasztott rizs, Kellogg’s Sugar Pops, Post’s Fruity and Chocolate Pebbles, vagy rizskrém.	Kenyér és zsemle búzából, rozsból, zabból, árpából, hajdinából, durumból vagy grahamból; kereskedelmi keverékek kekszhez, kukoricakenyérhez, muffinhoz, palacsintához, gofrihoz; búzacsíra; korpa; bulgár; köles, tritikálé; keksz; perec; köles; melba toast; macesz; kenyérmorzsa; tészta; pizzatészta; hagyományos tészta, spagetti, makaróni és más tésztafélék; gombócok; malátát vagy árpából nyert malátaaromát tartalmazó gabonafélék; búzát, rozst, zabot, árpát, korpát, hajdinát vagy bulgárt tartalmazó gabonafélék.
Gyümölcs/zöldség	Minden sima, friss, fagyasztott, konzerv vagy szárított gyümölcs; gyümölcslé; friss fagyasztott vagy konzerv zöldség; fehér és édesburgonya; jamgyökér.	Minden sűrített vagy elkészített gyümölcs; minden krémezett vagy panírozott zöldség; kereskedelmi forgalomban készített zöldség krémmártással vagy sajtmártással.
Hús/ húsmentes fehérje	Minden friss hús, baromfi, hal és kagyló; szárított borsó és bab; diófélék; mogyoróvaj; szójafehérje húspótló (töltőanyag nélkül); tofu.	Rántott hal vagy húsok, mint például fasírt, húspogácsa, krokett, svájci steak; Minden búza, rozs, zab, árpa vagy gluténstabilizátorral készült hús, mint például virsli, felvágott, szendvicskenyér, kolbász és húskonzerv.
Tejtermékek	Teljes, 2%-os, sovány, száraz, párolt vagy sűrített tej; joghurt (kivéve gabonaízesítéssel); tejszín; amerikai sajt és minden érlelt sajt, mint a Cheddar, svájci és parmezán.	Kereskedelmi csokoládés tej és italok; malátás tej; tejmentes tejszínhabok; gabonafélékből készült italok, mint a Postum és az Ovaltine; feldolgozott sajtos élelmiszerek és kenőcsök.

zsírok és olajok	Vaj, margarin, növényi olajok; házi salátaöntetek.	Kereskedelmi forgalomban kapható salátaöntet és majonéz; liszttel sűrített mártások és krémmártások.
Édességek	Barna és fehér cukor; zselatin; zselé, dzsem, méz, melasz; gyümölcsjég.	Kész sütemény- és süteménykeverékek; fánkok és sütemények; fagylalt (gluténstabilizátorral); fagylaltkúpok; piték; kenyérpudingok; liszttel sűrített puding;
Idők	Tiszta kávé; tea; szénsavas italok (kivéve gyömbérsör); gyümölcsitalok; ásványvíz és szénsavas víz; erősítetlen bor és rum, szaki; vermut; konyak.	Instant kávé; italkeverékek; táplálékkiegészítők; gabonafélékből készült alkoholos italok, mint például gin, whisky, vodka; sherry, erősített bor, sör, ale és malátaital.
Pácanyagok	Só; bors; fűszernövények és fűszerek; tiszta kakaó; ételfesték; ételízesítő kivonatok; mononátrium-glutamát.	Búza, rozs, zab vagy árpa felhasználásával készült bármilyen ételízesítő, mint például néhány macskakalap, chiliszósz, szójaszósz, mustár, palackozott hússzószok, torma, néhány száraz fűszerkeverék, savanyúság, steakszósz, desztillált fehér ecet; levesleves és boullion.

A gabonákat számos élelmiszer feldolgozásához használják, ezért figyelmesen olvassa el a címkéket. A következő tippek segítenek megtalálni a “rejtett glutént” az élelmiszerek címkéin:

Hol keressük a “rejtett glutént”

Ingredient	Permitted
Hydrolyzed (hidrolizált) Növényi fehérje (HVP) vagy texturált növényi fehérje	Kizárólag szójából vagy kukoricából
Liszt vagy gabonatermékek	Rizsből készültek, kukorica burgonya vagy szója
Növényi fehérje	Szója vagy kukorica
Maláta vagy malátaaroma	Azok, amelyek rizsből származnak. kukoricából
keményítő	Kizárólag kukoricakeményítő
módosított keményítő vagy módosított étkezési keményítő	nyílgyökér, kukorica, burgonya, tápióka, kukorica.
Növényi gumi	Karob vagy szentjánoskenyérfa; cellulóz vagy cukorgumi; gumi akác, arab tragant vagy xantán
Szójaszósz, szójaszósz szilárd anyag	Búza nélkül

Mintamenü: Glutén-Gluténmentes étrend

.

reggeli	ebéd	vacsora	falatozás
6 uncia almalé

1 c puffasztott rizspehely

8 uncia 1%-os tej

1 szelet gluténmentes kenyér, pirított

1 teáskanál margarin

1 evőkanál zselé

1 c kávé

1 oz tejszín

2 teáskanál cukor2 oz sült pulykamell

.

2 szelet gluténmentes kenyér

saláta szelet

2 szelet paradicsom

1 közepes alma

½ csésze réparúd

&Mac189; csésze paprika szeletek

8 oz 1%-os tej3 oz grillezett sertésszelet

1 csésze vadrizs

&Mac189; csésze főtt spárga

&Mac189; 1 csésze gyümölcsös zselatin

1 szelet gluténmentes kenyér

1 teáskanál margarin

12 oz jeges tea

2 teáskanál cukor6 csésze zsírszegény mikrohullámú popcorn

12 oz ásványvíz

Ez a minta menü a következőket tartalmazza: 286 gramm

Kálium: 2779 mg

Melyek a cöliákia szövődményei?

A vékonybél károsodása és az ebből eredő tápanyagfelszívódási problémák miatt a cöliákiában szenvedő személyt számos betegség és egészségügyi probléma kockázata fenyegeti:

• A limfóma és az adenokarcinóma olyan ráktípusok, amelyek a bélben alakulhatnak ki.
• A csontritkulás olyan állapot, amelyben a csontok gyengék, törékenyek és törésre hajlamosak lesznek. A rossz kalciumfelszívódás hozzájárul a csontritkulás kialakulásához.
• A cöliákiában szenvedő, kezeletlen terhes nőknél a tápanyagok rossz felszívódása miatt kockázatot jelent a vetélés és a magzat veleszületett fejlődési rendellenességei, például az idegcső-rendellenességek.
• Alacsony termet következik be, ha a gyermekkori cöliákia megakadályozza a tápanyagok felszívódását azokban az években, amikor a táplálkozás kritikus fontosságú a gyermek normális növekedéséhez és fejlődéséhez. Azok a gyermekek, akiket a növekedés leállása előtt diagnosztizálnak és kezelnek, felzárkózhatnak.
• A rohamokat, vagy görcsöket a folsav elégtelen felszívódása okozza. A folsav hiánya kalciumlerakódásokat, úgynevezett meszesedéseket okoz az agyban, amelyek viszont görcsöket okoznak.

Milyen gyakori a cöliákia?

A cöliákia a leggyakoribb genetikai betegség Európában. Olaszországban körülbelül minden 250. emberből 1, Írországban pedig minden 300. emberből 1 szenved cöliákiában. Afrikai, kínai és japán embereknél ritkán diagnosztizálják.

A becslések szerint minden 4700 amerikaiból 1-nél diagnosztizáltak cöliákiát. Egyes kutatók megkérdőjelezik, hogyan lehet a cöliákia ilyen ritka az Egyesült Államokban, mivel a betegség örökletes, és sok amerikai olyan európai népcsoportok leszármazottja, akiknél a betegség gyakori. Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyben a Vöröskeresztből származó véletlenszerű vérmintákat vizsgáltak cöliákiára, arra utal, hogy minden 250 amerikai közül akár 1 is lehet cöliákiás. A cöliákia több okból is aluldiagnosztizált lehet az Egyesült Államokban:

• A cöliákiás tüneteket más problémáknak tulajdoníthatják.
• Sok orvos nem ismeri a betegséget.
• Már csak néhány amerikai laboratórium rendelkezik tapasztalattal és szakértelemmel a cöliákia vizsgálatában.

A cöliákiához kapcsolódó betegségek

A cöliákiában szenvedők általában más autoimmun betegségekben is szenvednek, többek között

• dermatitis herpetiformis
• pajzsmirigy betegség
• rendszeri lupus erythematosus
• 1-es típusú cukorbetegség – májbetegség
• kollagén érrendszeri betegség
• rheumatoid arthritis
• Sjögren-szindróma

Dermatitis herpetiformis

Dermatitis herpetiformis (DH) egy súlyos viszkető, hólyagos bőrbetegség, amelyet gluténintolerancia okoz. A DH rokonságban áll a cöliákiával, mivel mindkettő a gluténintolerancia által okozott autoimmun betegség, de ezek különálló betegségek. A kiütés általában a könyökön, a térden és a fenéken jelentkezik. Bár a DH-ban szenvedő embereknek általában nincsenek emésztési tüneteik, gyakran ugyanolyan bélkárosodásuk van, mint a cöliákiában szenvedőknek. A DH-t bőrbiopsziával diagnosztizálják, amelynek során eltávolítanak egy apró bőrdarabot a kiütés közelében, és megvizsgálják azt az IgA antitestre. A DH-t gluténmentes diétával és a kiütések kezelésére szolgáló gyógyszerekkel, például dapsonnal vagy szulfapiridinnel kezelik. A gyógyszeres kezelés több évig is eltarthat.

Emlékpontok

• A cöliákiában szenvedők nem tolerálják a glutént, a búzában, rozsban, árpában és esetleg zabban található fehérjét.
• A cöliákia károsítja a vékonybelet és zavarja a tápanyagok felszívódását.
• A kezelés azért fontos, mert a cöliákiában szenvedő embereknél olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint a rák, a csontritkulás, a vérszegénység és a görcsök.
• A cöliákiában szenvedő személynek lehetnek tünetei, de lehetnek tünetmentesek is.- A diagnózishoz vérvizsgálat és biopszia szükséges.
• Mivel a cöliákia öröklődik, a cöliákiában szenvedő személy családtagjait is meg kell vizsgálni.
• A cöliákia kezelése úgy történik, hogy az étrendből kiiktatják a glutént. A gluténmentes diéta egy életen át tartó követelmény.