Brazília lángokban áll – itt az ok

Nem véletlen, hogy Brazília-szerte tüzek vannak, és nem véletlen, hogy az idei tüzek rosszabbak, mint a tavalyiak. Valójában a 2020-as tüzek az elmúlt évtized legsúlyosabbjai.

A világ már a második egymást követő évben elborzadva nézi, ahogy történelmi tüzek pusztítanak a világ legnagyobb trópusi erdejében. Mindeközben a brazil kormány ahelyett, hogy a tüzek ellen harcolna, a lángokat szítja, felbátorítva azokat, akik a tüzeket gyújtják, hogy kiterjesszék agrárüzletüket.

Az Amazonas erdőirtása 2020 augusztusában. © Christian Braga / Greenpeace
Új képek az Amazonas kiterjedt pusztulását mutatják. © Christian Braga / Greenpeace

Mi még rosszabb, nem az Amazonas az egyetlen bioszféra Brazíliában, amely lángokban áll. A Cerrado szavannán idén már több mint 38 ezer tűzfészket regisztráltak, és a Pantanal vizes élőhely, a biológiai sokféleségben gazdag bioszféra, amely a legnagyobb számú foltos jaguárnak ad otthont, területének 23%-a már elpusztult.

Múlt évben több mint 1 millió hektár erdő égett le az Amazonas vidékén, és a pusztítás nem fog megállni, hacsak nem teszünk ellene.

Jair Bolsonaro brazil elnök talán hajlandó feláldozni Brazília létfontosságú ökoszisztémáit a profit érdekében, de az erdők elvesztésének valódi ára felbecsülhetetlen. Minél több tűz keletkezik, annál távolabb kerülünk a jelenlegi éghajlati, egészségügyi és biodiverzitási válság legyőzésétől, és annál nagyobb a veszély az őslakos népekre és az erdőt védő hagyományos bölcsességre nézve.

A brazíliai tüzek nem természetesek. Kapzsi és vakmerő emberek a gyújtogatók. De mi az oka ennek a pusztításnak?

A hús a tányérunkon

Erdőtlenített területen talált szarvasmarha © Christian Braga / Greenpeace
Szarvasmarhát találtak egy olyan területen, amelyet tavaly, az amazóniai tűzvész idején irtottak ki. © Christian Braga / Greenpeace

Az ipari mezőgazdaság az erdőirtás – az erdők kivágása mezőgazdasági vagy legeltetési célokra – legnagyobb motorja a világon. Brazíliában a szarvasmarha-tenyésztők és a földrablók felgyújtják az Amazonast, hogy illegálisan irtják a földeket és kiterjesszék pusztító üzletágukat. Becslések szerint a szarvasmarhatartás közvetlenül okozta a brazíliai Amazonas erdőirtásának 80%-át.

A brazíliai földeket nem csak azért pusztítják el, hogy helyet csináljanak a szarvasmarhatartásnak. Annak ellenére, hogy a brazil Amazonas területén tilos az erdőirtás szójatermelés céljából, a Cerrado szavanna egy gigantikus szójatermesztő mezővé vált, amely egy biológiai sokféleségben gazdag bioszférában terjeszkedik, és olyan hagyományos közösségeket fenyeget, illetve szorít ki, amelyek generációk óta a régióban élnek. A szójatermelés közvetlenül kapcsolódik a világ által fogyasztott húshoz is. A világon megtermelt szója 90%-át a haszonállatok takarmányozására szánják. Élelmiszert termesztünk, hogy táplálékot adjunk.”

A veszélyeztetett erdő őrei

Munduruku halászik az amazóniai tavon. © Anderson Barbosa / Greenpeace
Munduruku halászik az amazóniai tavon. © Anderson Barbosa / Greenpeace

Az Amazonas, a Cerrado és a Pantanal pusztulása nem csak az állami földeken történik. Az őslakos népek generációk óta küzdenek a területeik és az erdők védelméért, de földjeiket folyamatosan megszállják a földrablók, fakitermelők és bányászok. Ezek az inváziók sértik az őslakosok alkotmányos jogait, és veszélyeztetik az életüket. A brazil kormánynak védenie kellene az őslakosok jogait, ehelyett azonban lehetővé teszi a pusztítást, és gyengíti azokat a szövetségi ügynökségeket, amelyek célja az őslakosok földjeinek ellenőrzése és védelme.

A COVID-19 járvány újabb fenyegetést jelentett az őslakosok életére. A brazil lakosság többi részéhez képest háromszor magasabb halálozási rátával az őslakos népek még nagyobb fenyegetéssel néznek szembe, mivel a bányászok és más betolakodók azt kockáztatják, hogy a járványt a területükre hozzák. Október 2-ig több mint 34 ezer őslakosnál diagnosztizálták a COVID-19-et, és 837 ember halt meg Brazíliában. Az őslakosok földjei az egyik leghatékonyabb módja az erdők védelmének. Ahogy a betolakodók elfoglalják földjeiket, és a lakosságot veszélybe sodorják, a világ azt kockáztatja, hogy elveszíti a tudást arról, hogyan lehet a legjobban vigyázni az Amazonasra.

A hazugságok kormánya

Tüzek pusztították el a Pantanal élővilágának 23%-át © Leandro Cagiano / Greenpeace
Tüzek pusztították el a Pantanal élővilágának 23%-át © Leandro Cagiano / Greenpeace

Míg Brazília létfontosságú és pótolhatatlan élővilága ég, addig az őslakosoknak az egész országra kiterjedő járvánnyal kell szembenézniük, a brazil kormány mindkét válságot tagadja. Valójában Bolsonaro elnök inkább a nem kormányzati szervezeteket, az őslakos népeket és mindenkit, aki szembeszáll vele, hibáztatja és támadja az erdőben pusztító tüzek miatt, és úgy dönt, hogy értelmetlen intézkedéseket hoz az Amazonas pusztítása ellen, például a hadsereget az erdőbe küldi, és bejelent egy rendeletet, amely 120 napra betiltja a tüzeket. Ehelyett a brazil kormánynak fenn kellett volna tartania az országban már meglévő szövetségi ügynökségek kapacitását, hogy a környezetvédelmi törvényeket megfelelően végre lehessen hajtani, valamint be kellett volna fektetnie az ellenőrzésbe és a végrehajtásba.

Eközben az erdő – és a világ sorsa – tovább lángol. Szeptemberben Brazília túlszárnyalta a 2019-es zord rekordot a tüzek tekintetében, ami 10 év óta a legmagasabb. Ez egy olyan kormány következménye, amely az első naptól kezdve lerombolja a környezetvédelmi törvényeket, és lehetővé teszi a pusztítást az agrár- és bányaipar részéről.

Miért fontos az Amazonas – és más ökoszisztémák

Légifelvétel az Amazonas esőerdő felett © Rogério Assis / Greenpeace
Légifelvétel az Amazonas esőerdő felett © Rogério Assis / Greenpeace

Az Amazonas pusztítása nemcsak a biodiverzitást és az őslakos népeket fenyegeti. Az Amazonas a világ legnagyobb esőerdeje, és létfontosságú a kontinens éghajlatának stabilizálásában. Az Amazonas felelős azért, hogy Dél-Amerika más részein, például Brazília délkeleti részén, ahol olyan nagyvárosok találhatók, mint São Paulo és Rio de Janeiro, esőt termel és hoz. Az Amazonas nélkül súlyos aszályok pusztíthatnának a régióban, ami hatással lenne az ország legnépesebb régiójának életére.

Az Amazonas a globális klímaválság elleni küzdelemben is kulcsfontosságú. Hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárol, amely az erdő elégetésekor a légkörbe kerül. A több szén-dioxid a légkörben melegebb és szárazabb éghajlatot jelent, ami hajlamosabbá teszi a földet az égésre. Ez egy ördögi kör, amit nem hagyhatunk folytatódni.”

De ha mindannyian tudjuk, hogy az Amazonas pusztulása milyen veszélyeket jelent az egész világra nézve, akkor miért látunk évről évre egyre több tüzet? Nem engedhetjük meg, hogy a kormányok által támogatott globális vállalatok továbbra is kockáztassák a jövőnket a zsebükben lévő pénzért. A halálos árvizektől és aszályoktól kezdve a hurrikánokon át az erdőtüzekig már most látjuk az éghajlati válság hatásait. Mindannyiunknak együtt kell cselekednünk a bolygó védelme érdekében.

Csatlakozz az Amazonasért való cselekvés mozgalmához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.