A Heteroptera alrend tagjait “valódi bogaraknak” nevezik. Nagyon jellegzetes elülső szárnyaik vannak, az úgynevezett hemelytra, amelynek bazális fele bőrszerű, az apikális fele pedig hártyás. Nyugalomban ezek a szárnyak keresztezik egymást, és laposan fekszenek a rovar hátán. Ezeknek a rovaroknak hosszúkás, szúró-szívó szájszerveik is vannak, amelyek a fejkapszula ventrális (hypognathos) vagy elülső (prognathos) részéből erednek. Az állkapcsok és a felső állkapcsok hosszúak és fonalszerűek, amelyek egymásba kapcsolódva egy rugalmas táplálékcsövet (proboscis) alkotnak, amely legfeljebb 0,1 mm átmérőjű, de tartalmaz egy táplálék- és egy nyálcsatornát is. Ezek a csápok egy védőhüvelybe (labium) vannak zárva, amely táplálkozás közben megrövidül vagy visszahúzódik.

A Heteroptera a rovarok változatos csoportját foglalja magában, amelyek az élőhelyek széles skálájához – szárazföldi, vízi és félvízi – alkalmazkodtak. A szárazföldi fajok gyakran növényekkel társulnak. Az érszövetekben vagy a magvakban tárolt tápanyagokkal táplálkoznak. Más fajok dögevőként élnek a talajban vagy a föld alatt barlangokban vagy hangyafészkekben. Megint mások különféle apró ízeltlábúak ragadozói. Néhány faj még gerincesek vérével is táplálkozik. Az ágyi poloskák és a Cimicidae család más tagjai kizárólag ektoparazitaként élnek madarakon és emlősökön (beleértve az embert is). A vízi heteropterák az édes- és a sós víz felszínén, a partok közelében vagy a vízfelszín alatt szinte minden édesvízi élőhelyen megtalálhatók. Néhány kivételtől eltekintve ezek a rovarok más vízi élőlények ragadozói.