Magyarázzuk, mi az elidegeníthetetlen és milyen elidegeníthetetlen jogok léteznek. Ezen kívül e kifejezés említései a történelemben.

Mi az elidegeníthetetlen?

Az elidegeníthetetlen szó egy latin szóból származik, amely olyan dologra utal, ami nem idegeníthető el (azaz amelynek uralma nem adható át vagy ruházható át egyik személyről a másikra). Az elidegeníthetetlen tehát nem adható el vagy ruházható át jogszerűen.

Az elidegeníthetetlen szó tiszta jogi fogalom, a latin inalienabilis szóból származik, és azokra az alapvetőnek tekintett jogokra utal; amelyeket nem lehet jogszerűen megtagadni egy személytől, mivel azok a személy lényegéhez tartoznak. Az emberi jogok elidegeníthetetlen jogok.

Az ilyen típusú jogok viszont elidegeníthetetlenek. Egyetlen alattvaló sem tudja magát leválasztani róluk, vagy lemondani róluk, még saját szabad akaratából sem. Például nincs olyan, hogy önkéntes rabszolgaság. Az ember nem adhatja fel szabadságát, és nem engedelmeskedhet önként egy másik ember parancsainak.

Az elidegeníthetetlen jogok pusztán az emberi fajhoz való tartozás tényéből fakadóan az egyént megilletik. Ez azt jelenti, hogy a megszerzésük módja nem önkéntes. Az egyén attól a pillanattól kezdve, hogy megszületik, jogosult ezekre a jogokra, és halála napjáig nem tud megszabadulni tőlük (azaz veleszületett jogokról van szó). És nincs olyan lehetséges jogrend vagy büntetés, amely megfoszthatná őt ezektől a jogoktól.

Vö. még: Örökség

Az elidegeníthetetlen jogok egyéb fajtái

Az elidegeníthetetlen jogok egyéb fajtái az emberi jogokon belül találhatók, és ezek a szabadság, egyenlőség, testvériség és megkülönböztetésmentesség jogai, amelyek alapvető jogok, és ezért, mint már említettük, nem lehet őket jogszerűen megtagadni.

Érdemes megemlíteni, hogy az egyén normális fejlődése szempontjából alapvetőnek tekintik őket, és a személyek méltóságát biztosító etikai és erkölcsi alapot alkotják.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1948-ban fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a legmagasabb szintű dokumentum, amely az emberi lények elidegeníthetetlen jogait foglalja össze. A fent említett nyilatkozat és az országok által elfogadott nemzetközi egyezmények egyesítésének eredménye az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénykönyve lett.

Rövid említés a tiszta, elidegeníthetetlen jogról

Mivel sosem árt emlékezni ezekre a dolgokra, ma példaként átírjuk az ENSZ által 1948. december 10-én elfogadott és kihirdetett Emberi Jogok 1. és 2. cikkelyét; ezek a cikkelyek tartalmazzák azokat az alapelveket, amelyeken a jogok alapulnak: Szabadság, egyenlőség, testvériség és megkülönböztetésmentesség.

• 1. cikk Minden ember szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik, és mivel ésszel és lelkiismerettel van felruházva, a testvériség szellemében kell viselkednie egymással szemben.
• 2. cikk. Mindenkit megilletnek mindazok a jogok és szabadságok, amelyeket a jelen Nyilatkozat tartalmaz, mindenféle megkülönböztetés nélkül, mint például faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet.”

Az elidegeníthetetlen szó történeti említése

A Függetlenségi Nyilatkozat is elidegeníthetetlen jogokról beszélt. Kimondta, hogy “minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy Teremtője bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, mint például az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés.”

“Ezeket a jogokat nem lehet elcserélni, eladni vagy elvenni, kivéve bűncselekmény büntetéseként, a kormányok azért vannak létrehozva, hogy biztosítsák, nem pedig hogy biztosítsák vagy létrehozzák ezeket a jogokat”.

A jogi jogban az elidegeníthetetlen szó

Ez a szó hagyományosan a jogi axiológia első, az ember alapvető jogait meghatározó elveinek felsőbbrendű jellegét hangsúlyozza. Ezeket a jogokat “elidegeníthetetlennek” mondják abban az értelemben, hogy érvényességük nem függ az emberi akarat véletlenszerűségétől, sem a sajátjától, sem másokétól: az ember nem azért rendelkezik ilyen jogokkal, mert egy törvényhozó megadta neki, hanem egyszerűen emberi mivoltából adódóan.

Példák a szóhasználatra és kifejezésekre

“Nemzetközi szinten elismerték, hogy a háborús, etnikai és vallási konfliktusok áldozatainak ugyanolyan elidegeníthetetlen joga van az oktatáshoz, mint bármely más személynek.”

“Nemzetközi szinten elismerték, hogy a háborús, etnikai és vallási konfliktusok áldozatainak ugyanolyan elidegeníthetetlen joga van az oktatáshoz, mint bármely más személynek”. Ebben a mondatban az elidegeníthetetlen szó az egyik alapjogként jelenik meg.

“A gyűlésen a politikus kategorikusan kijelentette, hogy az uralkodó megválasztása minden ember elidegeníthetetlen joga”. Ebben a példában humanitárius jog, azaz az egész emberiséget megillető jog értelmében használják.

“Végül a latin-amerikai ország elismerte, hogy ezek a földek az őslakos közösség elidegeníthetetlen tulajdonát képezik”. Itt egy olyan terület elismerésére vonatkozik, amely azért tartozik egy néphez, mert az őseihez tartozott.

Kétségtelen, hogy az elidegeníthetetlen szónak többféle jelentése volt és van. Ez attól függ, hogy milyen kontextusban használják, ami az egyik vagy másik jelentést hangsúlyozza.

Utolsó szerkesztés: 2020. június 10. Hogyan kell idézni: “Elidegeníthetetlen”. Szerző: María Estela Raffino. Argentínából. To: Concepto.de. Elérhető a következő címen: https://concepto.de/inalienable/. Hozzáférés: 2021. március 25.