Image credit: | A cukros ételek fogyasztásának eredménye a baktériumok felszaporodása, ami viszont fogszuvasodáshoz vezet. Amióta azonban fluoridot kevernek a fogkrémekbe, a fogszuvasodás előfordulása jelentősen csökkent, mivel a fluorid ellenállóbbá teszi a fogakat a szuvasodással szemben. Ennek ellenére a legtöbb fogorvoslátogatás még mindig a fogszuvasodás miatt károsodott fogak helyreállítására irányul. Valójában az Egyesült Államokban a felnőttek 92%-ának és a gyermekek 21%-ának volt már fogszuvasodása a maradandó fogain.1

A fogakban lévő baktériumok az italokban és ételekben található cukrok fogyasztása közben savat termelnek, ami fogszuvasodást okoz. A fogak védő zománcbevonatát ez a sav feloldja, ami az alatta lévő dentint is károsítja. Ha a keletkező fogszuvasodást nem kezelik, az fájdalmassá válhat, ami potenciálisan fertőzéshez és néha fogvesztéshez vezethet.

A fogszuvasodás széles körben alkalmazott korrekciós intézkedése a szuvas fogszövet eltávolítása és az üreg tömőanyaggal való kitöltése. Jelenleg számos különböző tömőanyag van használatban, többek között a kompozit tömések és a hagyományos ezüst amalgám. A kompozit tömőanyagok egyre népszerűbbek, mivel sokan a kevésbé feltűnő, fogszínű töméseket részesítik előnyben. A kompozit fogászati anyagok a törött vagy letört fogak helyreállítására szolgáló fogpótlásokhoz is használhatók. Az utóbbi időben a fogpótlás további pótlóanyagaként megjelentek az üvegionomercementek, amelyek egészen hasonlóan használhatók, mint a kompozit anyagok.

A tömőanyag minősége döntő tényező a javítás sikerének meghatározásában. Ha a tömőanyag nem tartós, evés közben leválik, ha pedig zsugorodásra hajlamos, a baktériumok megtelepednek a fog és a tömés közötti résben, ami másodlagos szuvasodáshoz vezet.

A fogtömésekben használt anyagok

Az 1800-as években, amikor a modern fogászat elkezdődött, a fogakat bármilyen fémmel tömték, amely elég lágy volt ahhoz, hogy az üregbe öntsék, például ezüsttel és ónnal. Ez a 19. század során a technológia fejlődésével a fémek kombinációjából, többek között ezüstből, ónból, rézből és higanyból álló fogászati amalgámokká fejlődött. A 20. század első negyedének vége felé már szilikátos fogászati cementeket alkottak fogtömésre, valamint egyéb fogpótlások ragasztására2.

Az amalgám jelenleg is a leggyakrabban használt tömőanyag. Még azután is, hogy a higany halálos hatásaival kapcsolatban aggodalmak merültek fel, az amalgámtöméseket továbbra is használták, mivel az alternatívák minősége nem volt megfelelő. Jelenleg azonban, hogy léteznek hatékony alternatívák, amelyeknek extra esztétikai előnye, hogy a fog színével megegyező színűek; az amalgámtömések aránya fokozatosan csökken.

Most különböző típusú fogászati tömőanyagok állnak rendelkezésre, többek között ezüst amalgám, porcelán, arany, kompozit gyanta és üvegionomer. A hatékony fogászati tömőanyagokat – a porcelánt és az aranyat – azonban magas költségeik miatt ritkán használják. Az alábbiakban a többi kulcsfontosságú lehetőséget hasonlítjuk össze.

Amalgam

A fogászati tömőanyagok közül az almalgam kerül a legkevesebbe, és a leggyorsabban alkalmazható2. További előnye, hogy nagyon tartós, közel 10-15 évig tart. Az amalgámtömések használatának azonban számos hátránya is van, amelyek közül a legaggasztóbb az amalgám behelyezése és eltávolítása során, valamint a helyükön való használat során a higanynak való kitettségből eredő lehetséges toxicitás, ha az egyén szokásosan csiszolja a fogait. Az amalgámtömések használata egy egészséges fog eltávolítását is jelenti, hogy az amalgám befogadásához elég nagy helyet lehessen kialakítani. Végül, az amalgám hajlamossága arra, hogy a hőmérséklet változásával táguljon és összehúzódjon, valószínűbbé teszi, hogy hideg és forró folyadékok fogyasztása következtében törik vagy repedezik, és károsítja a szomszédos fogat.

Gyanta kompozitok

A fogászati kompozitok eltérő összetételűek lehetnek, de mindegyik szintetikus gyantát tartalmaz, így összetételükben nagyon hasonlítanak a műanyagokhoz. Eredetileg a kompozit anyagok nem rendelkeztek az amalgám tartósságával és szilárdságával, de a gyártásukban elért fejlődés azt jelenti, hogy ma már egyszerre lehetnek robusztusak és tartósak. Legfőbb előnyük, hogy kémiailag kötődnek a fogszerkezethez, így további támaszt nyújtanak, és csökkentik a baktériumok megtelepedését elősegítő és a másodlagos fogszuvasodás kockázatát növelő peremhézagot. Fennáll azonban a későbbi zsugorodás kockázata, amely rés kialakulását eredményezheti. A kompozit tömések esztétikailag is vonzóbbak, mivel az amalgámtömésekkel ellentétben beleolvadnak a természetes fogfelületbe. Sajnos a kompozit anyagok még mindig jelentősen drágábbak, mint az amalgám (bár még mindig olcsóbbak, mint a porcelán vagy az arany), és a felhelyezésük is macerásabb2. Ráadásul a kompozit tömések sikeres alkalmazása rendkívül érzékeny technika, és a behelyezés során a területet szárazon kell tartani.

Üvegionomer fogászati cementek

Az üvegionomer cementek (GIC) különböző összetételűek lehetnek, de a fő alkotóelemek a timföld, a szilícium-dioxid és a kalcium. A fogszuvasodás elleni védelem érdekében általában fluoridforrást, például fluoritot is tartalmaznak. További ásványi anyagokat is hozzá lehet adni a GIC-hez a demineralizáció fokozása és/vagy a savasodás megelőzése érdekében. Az üvegionomerbe gyanta is beépíthető az extra szilárdság érdekében, valamint a nedvesség jelenlétére való érzékenységi szint csökkentése érdekében a behelyezéskor3. A GIC rendkívül rugalmas fogászati restaurációs megoldást jelent, mivel az alkotó vegyi anyagok arányának módosításával a GIC fizikai tulajdonságai az adott fogászati alkalmazásnak megfelelően módosíthatók2.

A gyantakompozitokhoz hasonlóan a GIC-ek fogszínűek, ezért kozmetikai vonzerővel rendelkeznek. A GIC-k legfontosabb előnye a dentinhez és a zománchoz való kémiai kötődésük, ami növeli a restauráció szilárdságát, és kiküszöböli a kötőanyag szükségességét a behelyezés során2,4. A kötés szilárdságát általában polikarbonsav beépítésével növelik. A GIC-ek esetében ismert, hogy az érintkezésmentes felület kopása ötször nagyobb, mint az amalgámé, és háromszor nagyobb, mint a műgyantás kompozitanyagoké2. Továbbá, ellentétben más restaurációs anyagokkal, amelyek a mechanikai fáradás miatt váratlanul meghibásodhatnak, a GIC-ek idővel a víz felszívódásával erősödnek, és ezért kevésbé hajlamosak a meghibásodásra2.

Újabban bioaktív üveget használnak a GIC készítéséhez5. Kimutatták, hogy a bioaktív üveget tartalmazó, gyantával módosított GIC vastag, egyenletes mineralizációs réteget eredményez a restauráció és a fogazat határfelületén6, javítja a tömés mechanikai tulajdonságait7, és csökkenti a másodlagos fogszuvasodás előfordulását a restauráció peremén8.

Von következtetés

Függetlenül attól, hogy az ezüst amalgám több évtizede a fogászati tömőanyag főszereplője, a toxicitási aggályok miatt szükség van a használatának minimalizálására. Mivel ma már rendelkezésre állnak helyettesítő termékek, amelyek hasonló hatékonyságot tudnak nyújtani, csökken a fogszuvasodás amalgámtömésekkel történő helyreállításának aránya. A kompozit és üvegionomer fogászati anyagok összetételének fejlődése révén a fogak helyreállításához szükséges tartósságot és szilárdságot kapták meg, és így hatékony termékekké váltak. Bár az ezekkel az újabb anyagokkal készült tömések drágábbak és fáradságosabb a behelyezésük, a jobb esztétika és a toxicitás alacsony kockázata miatt újra és újra előnyben részesítik őket.

A GIC-ek további előnye, hogy erősen tapadnak a fogfelszínhez, rugalmasak a fizikai tulajdonságaik és alacsonyabb a hibaarányuk.

A kompozit, valamint az üvegionomer fogászati anyagok tulajdonságai bioaktív üveg hozzáadásával javíthatók.

A Mo-Sci számos kiváló minőségű üveg- és bioaktív üvegport gyárt, amelyek ideálisak fogászati tömőanyagként és fogászati implantátumok bevonására vagy rögzítésére9. Üvegtermékeik pontos összetétele testre szabható az adott alkalmazásnak megfelelően.

Hivatkozások és további olvasnivalók

A Mo-Sci Corp-ról

A Mo-Sci Corporation, a precíziós üvegtechnológia egyik világelső vállalata új és izgalmas módszereket kutat és fejleszt termékei és szolgáltatásai számára, amelyek a legkülönbözőbb hasznos alkalmazásokba integrálhatók.

A Mo-Sci Corporation világelső lett a speciális alkalmazásokhoz használt üvegek kutatásában, fejlesztésében és gyártásában.

Szponzorált tartalom szabályzata: A News-Medical.net olyan cikkeket és kapcsolódó tartalmakat tesz közzé, amelyek olyan forrásokból származhatnak, amelyekkel meglévő kereskedelmi kapcsolataink vannak, feltéve, hogy az ilyen tartalom hozzáadott értéket képvisel a News-Medical.Net alapvető szerkesztői ethoszához, amely az orvosi kutatás, tudomány, orvosi eszközök és kezelések iránt érdeklődő látogatók oktatása és tájékoztatása.

Hivatkozások

Megjelent: 2018. július 10.

.