Mi az ataxiás agyi bénulás

Ataxiás agyi bénulás az agyi bénulás egy olyan típusa, amely befolyásolja a személy egyensúlyát, koordinációját és mélységérzékelését. Az ataxia definíciója azt jelenti, hogy “koordinálatlanság” vagy “rendezetlenség”

Ez a fajta agyi bénulás a legkevésbé diagnosztizált típus. A kutatások és tanulmányok szerint az agyi bénulásban szenvedő embereknek csak körülbelül 5-10%-a rendelkezik ezzel a típussal.

Ataxiás agyi bénulás áttekintése

Azok, akiknek ez a fajta agyi bénulásuk van, a kisagy károsodását szenvedték el. A kisagy módosítja az agy leszálló pályái által kezdeményezett motoros parancsokat, biztosítva, hogy a mozgások pontosak és adaptívak legyenek. A kisagy számos funkcióért felelős:

• Az egyensúly és a testtartás fenntartása
• Az akaratlagos mozgások koordinálása
• Motoros készségek tanulása
• Kognitív funkciók, beleértve a nyelvet

Az ataxiás agyi bénulás többféleképpen nyilvánul meg az ember egyensúlyára, koordinációjára és mélységérzékelésére gyakorolt hatása. Ezek a módok közé tartozik a bizonytalan járás, a finommotoros képességeket igénylő feladatok nehézkes elvégzése és a szándékos cselekvések, például egy tárgyért való nyúlás közbeni kontrollálhatatlan remegés.

Az ataxiás agyi bénulásban szenvedő emberek mozgása gyakran rángatózó vagy kiszámíthatatlan. Ezek a mozgások esetlennek, pontatlannak vagy instabilnak tűnhetnek. Az ataxiás agyi bénulásban szenvedők izmai gyakran gyengék, és általában zavarja a lábak és a karok izomkontrollját.

Ez a zavar befolyásolja a koordinációt és az egyensúlyt, és hatással lehet a személy kezére és ujjaira is. Az arc, a fej és a torok egyes részeit is érintheti az ataxiás agyi bénulás, ami miatt az ebben az állapotban szenvedő emberek nehezen mozgatják a szemüket oda, ahová akarják, nehezen nyelnek és nehezen beszélnek.

Jelek, tünetek és állapotok

Az ataxiás agyi bénulásban szenvedő gyermekek általában bizonytalanul, széttárt lábakkal járnak. Ez a járás valójában segíthet az ataxiás agyi bénulásban szenvedő gyermekeknek megtartani az egyensúlyukat. Az egyensúlyi problémák általában akkor a legkifejezettebbek, amikor az ataxiás agyi bénulásban szenvedők járnak.

A gyors és pontos mozdulatok, mint például a gombok becsatolása, a cipőfűző megkötése vagy egy mondat megírása, különösen nagy kihívást jelenthetnek az ataxiás agyi bénulásban szenvedő gyermekek számára. A gyermekeknek nehézséget okozhat a kezük és karjuk mozgásának irányítása is, amikor olyan akaratlagos cselekvéseket végeznek, mint például egy játékért vagy egy darab ételért való nyúlás.

Ataxiás agyi bénulásban szenvedő emberek egy része rendszertelenül beszél, a legtöbbjük azonban jó kommunikációs készséget mutat. Minden eset más és más, és vannak olyan esetek, amikor az ataxiás agyi bénulásban szenvedők tanulási nehézségekkel küzdenek, a legtöbb ataxiás agyi bénulásban szenvedő ember normális intelligenciaszinttel rendelkezik.

Noha ezek a tünetek soha nem szűnnek meg, idővel javulhatnak a különböző kezelések segítségével. Bár bizonyos tünetek gyakoriak, a konkrét tünetek és azok súlyossága egyénenként eltérő.

A gyermekek eltérő ütemben fejlődnek, a szülőknek azonban szorosan figyelemmel kell kísérniük, hogy gyermekük milyen ütemben teljesíti a mérföldköveket. Az a gyermek, aki a vártnál lassabban mozog, ül, és más alapvető készségeket is lassabban sajátít el, ataxiás agyi bénulásban vagy az agyi bénulás más típusában szenvedhet.

Ataxiás agyi bénulást általában 4 éves korig diagnosztizálják az orvosok. Mivel az ataxiás agyi bénulás összetett fogyatékosság, a végleges diagnózis felállítása a gyermek 12 hónapos kora előtt nehéz lehet.

Kezelés

Ataxiás agyi bénulás maradandó, de az agyi bénulás kezelésére számos különböző terápia létezik, amelyek segíthetnek javítani az ezzel az állapottal élők életét.

A Nemzeti Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet szerint a fizikoterápia az összes agyi bénulás kezelésének sarokköve, beleértve az ataxiás agyi bénulás kezelését is. A betegek általában életük első néhány évében vagy röviddel a diagnózis felállítása után kezdik meg a fizikoterápiát.

Az ataxiás agyi bénulásban szenvedő emberek ellenállás- és erőnléti gyakorlatokkal javíthatják egyensúlyukat, motoros képességeiket és izomerejüket. A fizikoterápia segíthet a kontraktúrák megelőzésében is. A fizikoterápiát kiegészíthetik ortopédiai eszközök.

A foglalkozásterápia segítheti az ataxiás agyi bénulásban szenvedő beteg kis izmainak és testtartási tónusának fejlődését. Ez a fajta terápia megtanítja a résztvevőknek a mindennapi életvitelhez szükséges készségeket, például az étkezést, az öltözködést és a fürdést. A betegek olyan technikákat is elsajátíthatnak, amelyek megkönnyíthetnek bizonyos feladatokat, például az írást és az ollóhasználatot. A foglalkozásterápia során sínt is használhatnak, hogy az ataxiás agyi bénulásban szenvedő embereket függetlenebbé tegyék.

Az ataxiás agyi bénulásban szenvedő embereknek enyhe beszédproblémáik lehetnek. Ezek a problémák gyakran korrigálhatók vagy javíthatók logopédussal való együttműködéssel.

Az izomlazítók és a szorongásoldó gyógyszerek, mint például a Válium, enyhíthetik az ataxiás agyi bénulással járó remegést. További gyógyszerek alkalmazhatók az ataxiás agyi bénulással járó egyéb betegségek, például az epilepszia vagy az inkontinencia kezelésére is.

A NeuroGen Brain and Spine Institute szerint az őssejt-transzplantáció is segíthet az ataxiás agyi bénulásban szenvedőkön. Ez a szervezet számos javulást figyelt meg azoknál az ataxiás agyi bénulásos betegeknél, akik ezen a kezelésen estek át:

• csökkent remegés
• javult fogás
• javult viselkedés és együttműködés
• jobb egyensúly
• jobb testrészek irányítása, mint például a csípő
• Nagyobb járóképesség

Az ataxiás agyi bénulásról, a tüneteiről és a kezeléséről való további tájékozódás fontos mindazok számára, akik ismerik vagy gondozzák azt, aki az agyi bénulásnak ebben a típusában szenved.