A jelentésből az is kiderül, hogy egyes államok milyen lassan reagálnak a megkeresésekre: Málta 67 nap alatt válaszolt a bizottság első levelére, majd Ciprus 42 nap alatt.
A maga részéről Bulgária 2019 októberében küldött levelet az Európai Bizottságnak, amely egy hónapos levélben válaszolt.
Bulgáriával hat, Ciprussal és Máltával pedig egyenként kilenc levélváltás történt, 2019 októberétől 2020 októberéig.
Az ügy miatt Ciprus és Málta a közelmúltban azzal a lehetőséggel szembesült, hogy a luxembourgi Európai Bíróság elé kerülhet az útlevéleladások miatt, amelyek a kritikusok szerint bűnügyi hátterű embereket vonzanak.
Az Al Jazeera múlt havi nyomozása feltárta, hogy magas rangú ciprusi tisztviselők megvitatták, hogyan lehetne állampolgárságot adni egy elítélt bűnözőnek.
A médiahálózat 1400 kiszivárgott dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, hogy Ciprus hogyan tette lehetővé szökevények számára, hogy ciprusi – és így uniós – állampolgársághoz jussanak.
A három közül Bulgária indította el először 2005-ben a programját, amely 1 millió eurós befektetésért cserébe állampolgárságot kínált az embereknek.
Ez az állampolgárság aztán feljogosítja őket arra, hogy az Európai Unió területén bárhol éljenek és dolgozzanak, ami potenciális biztonsági kockázatot jelent.
Az Európai Bizottság a joggyakorlatra hivatkozva elutasította a levelek közelebbi vizsgálat céljából történő kiadását.
“A Bulgáriával folytatott levélváltás szigorúan kétoldalú jellegű, mivel csak a bizottságot és az érintett tagállamot érinti” – közölte a Bizottság az információszabadság iránti kérelemre adott válaszában.
A Bizottság hasonlóan érvelt Málta és Ciprus esetében is, hangsúlyozva, hogy a korábban megindított jogsértési eljárások miatt nem áll fenn nyomós közérdek a közzétételükhöz.
A Bizottság szerint a rendszerek aláássák az uniós polgárság és a szabad mozgás jogállásának integritását.
Az útlevelekért néha több millió eurót kifizető, az Európai Unióhoz azelőtt semmilyen kötődéssel nem rendelkező személyek számára is szavazati jogot biztosítanak.
A bizottság aggódik amiatt is, hogy az uniós tagjelölt országok, valamint az Egyesült Királyság hasonló rendszereket alkalmaznak, amelyek különleges hozzáférést biztosítanak az EU-hoz leendő jövőbeli ügyfeleik számára.
Az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak.
Didier Reynders igazságügyi biztos októberben azt mondta, hogy ezeket a rendszereket még mindig használják az ilyen országokban, hogy befektetőket vonzzanak az EU-val kötött privilegizált partnerségi megállapodások vagy különböző csatlakozási pályázatok révén.