Andrew Fire a Caenorhabditis elegans fonálférgekben végzett génszabályozási tanulmányaival jelentősen hozzájárult a kettős szálú RNS általi géncsendesítés mechanizmusainak leírásához és feltárásához. A géncsendesítésnek ezt a paradigmáját, amelyhez Fire munkássága hozzájárult, “a molekuláris biológia utóbbi idők egyik legizgalmasabb felfedezésének” nevezték. Sok erőfeszítés összpontosult egy olyan rendszer hatékonyságára, amely mindössze néhány dsRNS-molekula segítségével célmolekulák nagy populációját képes elnémítani. Az ezekre a csendesítő kiváltó tényezőkre adott alapvető válaszok számos szervezetben jelen vannak, és a növényekben egyértelműen kimutatták, hogy részt vesznek a patogén kihívásokra adott válaszokban. Ezek a géncsendesítő folyamatok állati rendszerekben szerepet játszanak a vírusos patogenezisben és a tumorok progressziójában emlős rendszerekben.

Andrew Fire a kaliforniai Santa Clara megyében született. Dr. Fire a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen szerzett diplomát matematikából 1978-ban. Az MIT-n 1983-ban doktorált biológiából Dr. Philip Sharp mellett, majd 1983-1986 között posztdoktori munkát végzett a Medical Research Council laboratóriumában, Cambridge-ben, az Egyesült Királyságban, Dr. Sydney Brenner csoportjában. 1986-tól 2003-ig Dr. Fire a Carnegie Institution of Washington embriológiai tanszékének munkatársa volt Baltimore-ban, Maryland államban, és ez idő alatt a Johns Hopkins Egyetem biológia adjunktusa is volt. 2003-ban Dr. Fire a Stanford University School of Medicine patológiai és genetikai tanszékének professzora lett. A Nemzeti Tudományos Akadémia tagja és számos díj és kitüntetés birtokosa, köztük a Rockefeller Egyetem Wiley-díja 2003-ban, a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja 2003-ban, valamint a Holland Tudományos Akadémia H.P. Heineken-díja biokémiában és biofizikában 2004-ben.

A Holland Tudományos Akadémia H.P. Heineken-díja 2004-ben.