A mélységélesség és a zavarodottság köre

Egyik korábbi cikkemben ezen a weboldalon elmélyedtem a mélységélesség (DoF) fogalmában, valamint a DoF-ot szabályozó paraméterekben. Mint emlékezhetsz rá, a DoF több szemponttól függ, ezek közül a legfontosabb a használt rekeszérték. Minél nagyobb a rekesznyílás, annál kisebb a mélységélesség és fordítva. Van azonban még egy fogalom, amely szorosan kapcsolódik a DoF-hoz, ez pedig a zavarodottsági kör.

Mielőtt megértenénk, mi az a zavarodottsági kör, meg kell értenünk, hogyan vetíti egy átlagos objektív a képet az érzékelőre. Az objektív belsejében számos elem (vagy elemcsoport) található, amelyek együtt dolgoznak, hogy a kép tökéletesen vetüljön a fényképezőgép hátulján lévő képhordozóra. Ezek mind fontosak, de ebben a beszélgetésben csak egy csoportot fogunk megvizsgálni, ez pedig a fókuszcsoport.

GYORS ÁTKÉPZÉS: Online tanfolyamok a fényképezésről

KÉP	PRODUCT
	Nézzen meg 34 videoleckét HD-ben, amely a zavaró körről tanít exkluzív bónusz tartalmakkal.	FELIRATKOZÁS MOST →
	Ezzel a tanfolyammal megtanulod, hogyan tudod jobban szabályozni a fókuszmélységet, és hogyan lehetsz kreatívabb a fényképezésben.	FELIRATKOZÁS MOST →
	Segít a fotózás javításában azáltal, hogy többet tudsz meg a rekeszmódról.	FELIRATKOZÁS MOST →
	Ez a tanfolyam segít abban, hogy képes legyen szabályozni a rekeszértéket és sekély mélységélességű fotókat készíteni.	FELIRATKOZÁS MOST →
	Tudjon meg többet a fényképezőgép objektívszűrőiről. Mik ezek és hogyan kell használni őket.	FELIRATKOZÁS MOST →

A zűrzavar köre: A fény egyenes vonalban terjed. Ez azt jelenti, hogy amikor a fény egy pontforrásból származik, akkor pontforrásként kell megjelennie, ha tökéletesen éles a képsíkon. Ez a fókuszcsoport feladata. A fókuszcsoport megtörik az objektíven keresztül érkező fényt, majd a fényképezőgép hátulján lévő érzékelőre / filmre (képhordozóra) vetíti. A képhordozót fókuszsíknak is nevezik, azt a pontot pedig, ahol a fény összefolyik (vagy legalábbis elméletileg össze kellene, hogy folyjon), fókuszpontnak nevezik.

Ha a fókuszpont tökéletesen igazodik a fókuszsíkhoz, az eredmény egy tűéles kép. Ha nincs tökéletesen igazítva, akkor úgynevezett elmosódott képet kapunk. Ez egy olyan kép, ahol az elemek nem tökéletesen élesek. Számos oka lehet annak, hogy egy kép elmosódott. Ebben a beszélgetésben azonban úgy fogjuk tekinteni, hogy azért van, mert az objektív / mi nem tudtunk megfelelően fókuszálni.

Ha az elemek nincsenek vadul fókuszálva, akkor még mindig tűnhetnek viszonylag élesnek. Ez azért történik, mert a szemünk elfogadja őket élesnek. Itt jön a képbe a zavarodottsági kör fogalma.

A zavarodottsági kör alapvetően arról szól, hogy az emberi szem milyen mértékű tűréshatárral rendelkezik, mielőtt elkezdene egyértelmű különbséget tenni egy fókuszon kívüli és egy fókuszban lévő tárgy között. Tegyük fel, hogy ott egy egyenes vonalban elhelyezett vacsorakanalak elrendezését fényképezi. F/4-es rekeszértéket használ. Az AF-pontot az egyik kanálra állítja, és kattint. Minden kanál fókuszban van? Nem. Míg az a kanál, amelyre fókuszált, tűélesnek tűnik, addig a közvetlenül előtte és közvetlenül mögötte lévő kanál fókuszon kívülinek tűnik.

Most változtassa a rekeszértéket f/8-ra, és készítse el újra ugyanazt a képet. Észrevetted a különbséget? A fókuszban lévő kanál tűéles. De a közvetlenül előtte és mögötte lévő kanál is meglehetősen élesnek tűnik. Ha f/11-re állítod a rekeszértéket, és újra elkészíted a felvételt, mindhárom kanál tökéletesen élesnek fog tűnni.

Miért történt ez? Azért, mert a rekesz minden egyes alkalommal egy fokkal kisebbre állításával alapvetően a mélységélességet növeled. Ezzel azonban valami más is történik, mégpedig az, hogy bevonod a zavaró kör fogalmát. Még f/11-nél is csak az a kanál igazán éles, amelyre fókuszáltál.

A másik két kanál csak azért tűnik élesnek, mert bár kissé fókuszon kívül vannak, a szemed nem tudja megkülönböztetni őket. Ez lényegében a zavarodottsági kör fogalma.