A Ramadán története
Úgy tartják, hogy a Korán először Ramadán hónapjában nyilatkozott ki Mohamednek. A történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy az első kinyilatkoztatás Laylat al-Qadr (az Erő éjszakáján) szállt le, ami a Ramadán utolsó tíz napjának öt páratlan éjszakája közül az egyik. A hadíszok szerint a teljes Koránt a Ramadán alatt “küldték”.
Ramadán első estéje
A világ számos pontján a muszlimok ma este az égre fognak nézni. Arra lesznek kíváncsiak, hogy láthatják-e majd a félholdat. Ha látható lesz, az a Ramadán hónap kezdetének jele lesz. (A legtöbb országban a vallási hatóságok kihirdetik a ramadán kezdetét). Másnap reggelig nem böjtölnek. A muszlimok korán kelnek, hogy a nap kezdete előtt elfogyasszák a reggelijüket. Ezt követően alkonyatig nem esznek és nem isznak semmi mást. Ez lesz a napi tapasztalatuk a következő 30 napban.
Böjt – Ramadán
A böjt az iszlám vallás öt pillérének egyike és az iszlám istentisztelet egyik legmagasabb formája. A földi örömöktől való tartózkodás és a gonosz szándékok és vágyak megfékezése az Istennek való engedelmesség és behódolás cselekedetének, valamint a bűnök, hibák és tévedések engesztelésének tekinthető. A ramadánnak (vagy ramazánnak) nevezett szent hónapban a muszlimok a napfelkelte kezdetétől napnyugtáig böjtölnek. A muszlimok Allah iránti hitük és imádatuk jeléül böjtölnek, arra törekedve, hogy elnyomják vágyaikat és növeljék lelki jámborságukat. A közös böjt egy világméretű közösségként – Ummah – megerősíti az emberek testvériségét és egyenlőségét Allah előtt.
Iszlám naptár
Az iszlám naptár a holdcikluson alapul. A Ramadán hónap a kilencedik hónap, és az újhold észlelésének és a csillagászati számításoknak a kombinációjával kezdődik. A ramadán pontos időpontja néha helyenként változik, mivel egyesek erősen támaszkodnak a hold észlelésére, míg mások a tudományra. Egy imám (muszlim szent ember) közvetlenül a Ramadán kezdete előtt hirdeti ki a Ramadán pontos idejét. A böjti időszak a következő újhold észlelésekor ér véget, ami 29 vagy 30 nap után következik be.
A holdciklus minden évben változik. Például az egyik évben a Ramadán augusztus 22-től szeptember 20-ig tartott, de az előző évben a Ramadán időpontja szeptember 01-30. volt.
Ramadán jelentése
A Ramadán név az arab ramida vagy ar-ramad szóból származik, amely az intenzív perzselő hőséget és szárazságot, különösen a földet jelöli. Ugyanebből a szóból származik a ramdaa, ami ‘napsütötte homokot’ jelent, és a híres közmondás Kal Mustajeer minar ramadaa binnar – a serpenyőből a tűzbe ugrani. Egyesek szerint azért hívják így, mert a ramadán jócselekedetekkel perzseli ki a bűnöket, ahogy a nap égeti a földet.
Ramadán érzelmei
A ramadán különleges érzelmi izgalmat és vallási buzgalmat vált ki a muszlimok minden korosztályából. Bár a böjt csak a felnőttek számára kötelező, a nyolcéves gyerekek szívesen tartják a böjtöt az idősebbekkel együtt. A gyerekek izgatottan várják, hogy megpillanthassák a holdat, és különleges ételeket fogyasszanak a családjukkal. A felnőttek nagyra értékelik a lehetőséget, hogy megduplázzák Istentől kapott jutalmukat, és bocsánatot kérnek a múltbéli bűneikért. Mivel a ramadán a muszlim testvériséget és a közösséget hangsúlyozza, mindenki különleges közelséget érez.
A muszlimoknak a 30 hosszú böjti nap alatt egész fizikai és érzelmi énjüket meg kell változtatniuk. Egy tipikus böjti nap azzal kezdődik, hogy korán, 4:30 körül felkelnek, és közösen elfogyasztják a Sahur nevű ételt, mielőtt a böjt hajnalban, 5:10 körül elkezdődik.
A nap előrehaladtával a böjtölő muszlimokat folyamatosan a gyomruk üzeneteivel bombázzák, hogy itt az ideje a reggelinek, az uzsonnának, az ebédnek és így tovább. És minden alkalommal emlékeztetik magukat a muszlimok arra, hogy kizárólag azért böjtölnek, hogy Allah kedvében járjanak és az ő kegyelmét keressék. A második és harmadik imát a kora, illetve a késő délutáni órákban ajánlják fel.
A böjt segít megtapasztalni, milyen érzés az éhes embernek, és milyen az üres gyomor. Megtanít arra, hogy osztozzunk a kevésbé szerencsések szenvedésében. A muszlimok úgy vélik, hogy a böjt arra készteti az embert, hogy értékelje Allah adományait, amelyeket általában természetesnek veszünk – egészen addig, amíg el nem mulasztjuk őket!
A muszlimokat arra ösztönzik, hogy a nap folyamán tegyenek meg mindent, hogy segítsenek a rászorulóknak, mind anyagilag, mind érzelmileg. Egyesek úgy vélik, hogy az ebben a hónapban szerzett jutalom 70-szeresére, vagy még többszörösére nő. Ezért a ramadánt az adakozás és a nagylelkűség hónapjának is nevezik.
A muszlimok számára a böjt nemcsak az ételtől való tartózkodást jelenti, hanem a tudatosan vagy öntudatlanul elkövetett minden bűntől és gonosztól való tartózkodást is. Úgy tartják, hogy ha valaki önként tartózkodik a törvényes ételektől és a nemi élettől, akkor az év hátralévő részében jobban el tudja kerülni a törvénytelen dolgokat és cselekedeteket.
A napi böjt megtörése
A böjtöt napnyugtakor kell megtörni. Mohamed próféta a böjt megtörését datolyával ajánlotta. A muszlimokat arra ösztönzik, hogy hívjanak meg másokat, hogy megtörjék velük a böjtöt. Ezeket az összejöveteleket Iftar-partinak nevezik.
Közvetlenül a böjt megtörése után, vacsora előtt a muszlimok az öt napi ima közül a negyediket, a Maghrib imát mondják el. Vacsora után a muszlimok az imaházaikba, az úgynevezett mecsetekbe mennek, hogy elvégezzék az Isha imát, amely az utolsó az öt napi ima közül. A napot egy különleges önkéntes ima, a Taraweeh zárja, amelyet a gyülekezet a Koránt, az iszlám szent könyvét recitálva ajánl fel.
A ramadán utolsó 10 napja
A ramadán utolsó tíz napját rendkívül áldottnak tartják, különösen a 27. éjszakát, amelyet az “Erő éjszakájának” vagy a “Végzet éjszakájának” is neveznek. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta ezen az éjszakán kapta meg a Korán első kinyilatkoztatását. Sok muszlim számára ezt az időszakot fokozott spirituális intenzitás jellemzi, és ezeket az éjszakákat imádkozással és a Korán recitálásával tölthetik.
A 30 napos böjtöt követően a ramadán hónap végét egy ünnepi nappal, az úgynevezett Eid-ul-Fitr-rel ünneplik. Ezen a napon a muszlimok egy helyen gyűlnek össze, hogy hálaimát mondjanak. Hagyomány, hogy új ruhát vesznek fel, meglátogatják a barátokat és rokonokat, ajándékokat cserélnek, finom, erre az alkalomra készített ételeket esznek, és türelmesen várják a következő évet.