Nem hagyott nyugodni egy beszélgetés, amit ma reggel folytattam a fiammal. A 10 éves fiam ma hazajött az úszóedzésről, és azt mondta nekem, hogy nem akar újra úszni, és nem akar még egy edzésre elmenni ebben a szezonban. Amikor megkérdeztem, hogy miért, azt válaszolta: “Az edző azt mondta, hogy minden egyes hibáért, amit bármelyik 9-10 éves úszó elkövet a holnapi úszóversenyen, mindannyiunknak 100 yard pillangót kell úsznunk a jövő heti edzésen”. Biztos volt benne, hogy legalább 10 hibát fognak elkövetni (pl. levegővétel a falról leérve, stb.). Ha ez valóra vált, akkor a 9-10 éveseknek a következő edzésen 1000 yard (vagy 40 kör) pillangót kell úszniuk.

Számos sportpszichológiai előadást tartottam már. Az előadásom egy része a pozitív versus negatív motivációra koncentrál. Véleményem szerint a fent tárgyalt motiváció teljesen negatív és büntető jellegű. Ha valaha is úsztál, szerintem egyetértesz azzal, hogy 40 kör pillangó egy 9-10 éves gyerek számára büntetés. És a legrosszabb az, hogy az egyes úszónak alig vagy egyáltalán nincs befolyása az összes olyan viselkedésmódra, amely az eredményhez vezet. Más szóval, az egyén úszhat nagyszerű versenyeket és nem hibázhat, és mégis büntetést kaphat mások hibái miatt.

Ez a fajta negatív motiváció semmit sem tesz az úszás szeretetének beoltására. Másrészt viszont kiégéshez vezet. Arra készteti a fiatal sportolót, hogy teljesen hátat fordítson az úszásnak. Ez szinte mindig így van, ha az értékek ütköznek.

A gyerekek valójában azért kezdenek bele egy sportágba, hogy kompetenciát szerezzenek, együtt legyenek a barátaikkal, felfedezzék a sport iránti szenvedélyüket, és jól érezzék magukat. Amikor ezek az értékek ütköznek egy olyan versenykörnyezet értékeivel, ahol a hangsúlyt az ellenfél legyőzésére helyezik, a kiégés és a fluktuáció a természetes következmény. Érdekes módon ugyanez igaz az üzleti világra is. Az emberek jól reagálnak a pozitív motivációra. A negatív motiváció hatására visszahőkölünk és visszahúzódunk.

A motiváció általában a viselkedés megkezdésére, irányára, intenzitására és állandóságára utal. A motiváció azt jelenti, hogy szenvedélyünk és akaratunk van valamilyen cselekvésre. A motiváció lehet belső (azaz intrinsic motiváció) vagy külső (azaz extrinsic motiváció).

Belső motivációról akkor beszélünk, ha valaki mindenféle külső jutalom nélkül, önmagáért vállal egy tevékenységet, például egy hobbit. A belső motiváció eredhet érzéseinkből (pl. boldogság, harag és szomorúság), gondolatainkból (pl. “Jobb, ha ma este befejezem a jelentést a határidő előtt.”), értékeinkből és céljainkból.

A külső motiváció akkor nyilvánul meg, amikor valaki külső vagy személyen kívüli okokból, például pénz vagy kényszerítés miatt viselkedik egy bizonyos módon. A külső motiváció származhat a szülőktől, a főnöktől, a munkatársaktól, a barátoktól és a testvérektől. Leggyakrabban a fizetésre (azaz a pénzre), az előléptetésekre, az osztályzatokra, a dicséretre és a büntetésre gondolunk.

A motiváció második dimenziója a motiváció mögöttes szándékával kapcsolatos, amint az az alábbi 1. ábrán látható. A motiváció a negatívtól a pozitívig terjedő spektrumon fordul elő.

Pozitív motivációval akkor találkozunk, amikor az emberek olyan tevékenységet végeznek, amelynek erényes célja van, mint például az önkéntesség, a sport vagy a művészet.

Negatív motiváció akkor jelentkezik, amikor az egyének olyan módon cselekszenek, amely etikátlan vagy destruktív célú, mint például mások elítélése, fizikai összetűzések vagy vandalizmus. Negatív motiváció akkor is előfordul, amikor az egyének destruktív érzelmeket, például bűntudatot és szégyent használnak arra, hogy másokat cselekvésre kényszerítsenek.

Gondoljunk úgy a motivációra, mint ami egy 1-től 10-ig terjedő skálán jelentkezik, ahol az 1 negatív, a 10 pedig pozitív.

Ha a legjobb eredményekre törekszik a munkatársai körében, akkor több időt és energiát fog fordítani a pozitív, belső motivációra, mind saját maga, mind mások számára.

A pozitív belső motiváció a céltudatossággal kezdődik, azzal, hogy tudja, miért teszi, amit tesz. Ha világos elképzelése van a személyes alapértékeiről, az óriási segítséget nyújt a “Miért csinálom ezt?” kérdés megválaszolásában. Az értékeid valódi ismeretének elképesztő előnye, hogy óriási tisztánlátást és összpontosítást tapasztalsz, amit arra használhatsz, hogy következetesen bölcs döntéseket hozz és határozottan cselekedj. A legfőbb ok tehát, amiért tudatában kell lenned legfőbb értékeidnek, hogy javítsd a teljesítményedet azokon a területeken, amelyek a legjelentősebbek számodra.

A munkám egy részét például az motiválja, hogy vissza akarok adni a közösségnek. A munkám egy részét az élethosszig tartó tanulás alapértéke motiválja. Néhány lehetséges alapérték közé olyan fogalmak tartoznak, mint a kreativitás, a nyitottság, a család, a bölcsesség, a bátorság, a rugalmasság és a spiritualitás. Az értékek egész életünk során változnak, ezért érdemes 18-24 havonta elvégezni egy gyors értékellenőrzést. A világ minden táján, kultúrától függetlenül létező 26 legfontosabb alapérték listáját a www.guidetoself.com oldalon található értéklistán találja.

Az értékeinknek megfelelő cselekvés csak az egyik módja annak, hogy megcsapoljuk a pozitív belső motiváció erejét. Egy másik módja ennek az erőnek a kihasználásának, ha lefekteti az öt legfontosabb rövid és hosszú távú célját, és ezekért dolgozik. A céljaid elérése közben ne feledd, hogy az élvezet a cselekvésből fakad, nem pedig az elérésből. Fontos, hogy elégedettséget találjon a cél elérésének aktusában, miközben kevesebb súlyt fektet magára a cél tényleges teljesítésére. Ma már tudjuk, hogy ha egyszer elérünk egy célt, megszokjuk azt. Ha egyszer hozzászoktunk, megunjuk. Ekkor már nem nyújt további örömet vagy motivációt. Koncentráljunk tehát magára a feladatban rejlő örömre.

Befejezésül: számtalan módja van annak, hogy a pozitív belső motiváció segítségével cselekvésre ösztönözzön. A pozitív belső motiváció erejének nagy része abból fakad, hogy tudatában vagy az alapvető értékeidnek, majd ezeknek megfelelően cselekszel. A pozitív belső motiváció másik fontos aspektusa az értelmes célok követése. Keresse azokat a lehetőségeket, ahol pozitív, belső motivációt használhat. Jobban fog teljesíteni, produktívabb lesz, és boldogabbnak fogja érezni magát.

Belső kontra külső és negatív kontra pozitív motivációk

A szerzőről

John Schinnerer, Ph.D. a Guide To Self elnöke és alapítója, egy olyan cég, amely a pszichológia, a pszichoneuroimmunológia és a fiziológia legújabb ismereteinek felhasználásával az egyének és csoportok lehetőségeik kibontakoztatására irányuló coachingra összpontosít. Dr. John Schinnerer legutóbb a Guide To Self Radio több mint 200 epizódját vezette, egy főműsoridőben sugárzott rádióműsort a San Francisco Bay Area-ban. Pszichológiából summa cum laude minősítéssel diplomázott a Berkeley egyetemen. Dr. Schinnerer több mint 10 éve coach és pszichológus.

Dr. Schinnerer az Infinet Assessment elnöke is, egy pszichológiai tesztekkel foglalkozó cégé, amely cégeknek segít kiválasztani a legjobb jelentkezőket. Az Infinet 1997-ben alakult, és olyan vállalatokkal dolgozott együtt, mint a UPS, a CSE Insurance Group és a Schreiber Foods.

Dr. Schinnerer szakterületei a pozitív pszichológiától az érzelmi tudatosságon és az erkölcsi fejlődésen át a sportpszichológiáig terjednek. Neves előadó és szerző olyan témákban, mint az érzelmi intelligencia, a sportpszichológia és a vezetői vezetés.

Dr. Schinnerer írta a “Guide To Self: The Beginner’s Guide To Managing Emotion and Thought” című könyvet, amelyet nemrég az East Bay Express “2007 legjobb önsegítő könyvének” választott. Cikkeket írt a vállalati etikáról és az EQ-ról a munkahelyen a Workspan magazin, a HR.com és az Üzleti etika számára. Számos előadást, rádióműsort és szemináriumot tartott több tízezer embernek olyan szervezetek számára, mint az SHRM, NCHRA, KNEW és KDIA.