(Forrás: NWS Phoenix és ABC 15) NWS Phoenix

Kollégám, Trevor Nace írt egy nagyon jó magyarázatot a Forbesban arról, hogyan alakulnak ki a haboobok. Bizarr módon az időjárási kifejezés némi “államosítása” történt az utóbbi időben, de ahogy Jason Samenow írta a Capital Weather Gang cikkében egy korábbi eseményről,

a meteorológiai szolgálat “haboob” használata teljesen helyénvaló volt….A haboobok gyakoriak a sivatagi délnyugaton és a Közel-Keleten, ahonnan a kifejezés származik. Az is igaz, hogy sok általunk használt időjárási és földtudományi kifejezés más nyelvekből származik – a hurrikán, a tornádó és a derecho mind spanyol eredetűek, nem beszélve az El Niño-ról és a La Niña-ról.

A haboob egy alulértékelt időjárási veszély. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2016-os jelentése szerint a szálló por a 3. leghalálosabb időjárási jelenség Arizonában az extrém hőség és az árvíz után. Ez a vezető oka az időjárással kapcsolatos sérüléseknek is. A szálló por jelentős légúti veszélyt jelent, és minden közlekedési mód számára kihívást jelent. Kapcsolatba hozható a völgyláz terjedésével is. A jelentés arra is rámutat,

Az Arizonában gyakori fújópor-jelenségeknek két típusa van…..A haboob egy olyan porfal, amely több száz métertől akár néhány ezer méterig terjed a légkörben. Az Egyesült Államokban a haboob szót először Idso et al. (1972) használta “An American Haboob” című tanulmányában. A 2000-es évek eleje óta a haboob szó használata egyre gyakoribbá vált, mivel a meteorológusok, a média és a nyilvánosság…… is egyre gyakrabban használja.A szálló por második típusa sokkal lokálisabb, és akkor fordul elő, amikor a nagy kiterjedésű időjárási rendszerek viharos szelet keltenek, főként ősszel, télen és tavasszal, amikor a por a levegőbe kerül, méghozzá egyetlen pontszerű forrásból, például a lepusztult sivatagokból, elhagyott mezőgazdasági területek és földutak

Afrikai por NOAA

A másik portörténetet tökéletesen megragadja Logan Vicknair augusztus 4-i tweetje: “porfelhők Afrikából és Galveston (Texas) többször is tiszta volt. Micsoda vad nyár”. A portugáliai és spanyolországi címlapok hihetetlen hőségről és sárga égboltról írtak, amit a szaharai por beáramlása okozott. Az Athéni Egyetem SKIRON modellje (alább) szemlélteti, hogy a déli szelek hogyan szállították a port az Ibériai-félszigetre. A modellből az is kiderül, hogy az afrikai por “útelágazást” vesz és nyugat felé halad az Atlanti-óceánon át. Meteorológiai szempontból a szaharai por a keleti passzátszeleken halad nyugat felé. Az Egyesült Államokban az időjárás alapvetően nyugatról kelet felé halad, de a trópusokon ez fordítva van. Ez a bolygó általános cirkulációjával kapcsolatos összetett áramlástani folyamatokkal függ össze.

2018. augusztus első hetében Athéni Egyetem

A nyáron a Karib-szigeteken és egészen Texasig nyugatra is megjelent a por. A BoDEx tanulmánya szerint

a legtöbb légköri por nagyon kevés helyről származik. Messze a legporosabb a Bodéléi mélyedés (az észak-csádi Djourabban). Bodéléban a Tibesti-hegység keleti lejtői körül fújó erős szelek finom diatomitokat és agyagot szednek fel egy mára kiszáradt tó medréből. Körülbelül 5000 évvel ezelőtt, amikor megtelt, a tó “Mega-Csád” volt, akkoriban akkora, mint a Kaszpi-tenger. Ma a Bodélé hozzájárul a Nyugat-Afrikát évente elhagyó 400-700 millió tonna por jóval több mint feléhez. Nagy része az Atlanti-óceánba kerül, de egy része Dél-Amerikába is eljut. A folyamat egész évben tart, de a legintenzívebb tavasszal és kora nyáron, amikor a Harmattan porba borítja Nyugat-Afrikát.

Matt Lanza a Space City Weather vezető szerkesztője. Egy korábbi júliusi esemény során, amikor a szaharai por Texasban volt látható, Lanza a Houston Chronicle-nek azt mondta: “Ez nem annyira a szokásos……ez csak néhányszor fordul elő egy nyáron”. Az Afrikából érkező porszemek nagyjából egy hétig is eltarthat, amíg átkelnek az Atlanti-óceánon. A “na és” az, hogy a szaharai porról kiderült, hogy allergiás reakciókat okoz az emberekben, korallbetegségeket, repülésveszélyt és vörös árhullámokat. A közzétett tanulmányok kezdenek közelíteni a szaharai porhoz, mint a Puerto Ricóban növekvő légzőszervi megbetegedések okozójához.

A jövőben fontos lesz megérteni ezt a megaporkibocsátó régiót, mert a por szerepet játszik a Föld éghajlatában, sőt a meteorológiai folyamatokban is. A NASA (alábbi) képe például jelentős szaharai poraktivitást mutat a 2017-es hurrikánszezonban. A por akadályozhatja a hurrikánok kialakulását, mert száraz levegőt juttat a hurrikánok “hőmotorjába”. A szaharai porfelhők hurrikánokat elnyomó szélnyírást is hoznak, és a porszemcsék csökkenthetik a felhőcseppek képződését.

NASA modell a por, a füst és a hurrikánok 2017-ben.

NASA