Mi a mentális egészség?

Az egészség fontos az ország fejlődéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO ) meghatározása szerint az egészség ” a fizikai, szellemi, szociális és lelki jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy betegség hiánya”. A WHO a mentális egészséget olyan mentális jólétként határozza meg, amelyben az egyén felismeri saját képességeit, képes megbirkózni az élet szokásos stresszeivel, képes produktívan dolgozni, és képes hozzájárulni a közösségéhez. Ebben a pozitív értelemben a mentális egészség az egyéni jólét és a közösség hatékony működésének alapja.

A mentális egészség hatással van

1. Az oktatási eredményekre
2. A munkahelyi termelékenységre
3. A pozitív személyes kapcsolatok alakulására
4. A bűnözési arányra
5. Az alkohol & drogfogyasztásra

Miért fontos a mentális egészség?

Több mint 450 millió ember szenved mentális zavarokban. A WHO szerint 2020-ra a depresszió a második legnagyobb betegségterhet fogja jelenteni világszerte (Murray & Lopez, 1996). A mentális egészség globális terhe jóval meghaladja majd a fejlett és fejlődő országok kezelési kapacitásait. A mentális betegségek növekvő terhével járó társadalmi és gazdasági költségek a mentális egészség előmozdításának, valamint a mentális betegségek megelőzésének és kezelésének lehetőségeire összpontosítottak. Így a mentális egészség a viselkedéshez kapcsolódik, és alapvető fontosságúnak tekinthető a fizikai egészség és az életminőség szempontjából.

1. A fizikai és a mentális egészség szorosan összefügg, és kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a depresszió szív- és érrendszeri betegségekhez vezet
2. A mentális zavarok a személyek egészségügyi viselkedését is befolyásolják, mint például az ésszerű étkezés, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a biztonságos szexuális gyakorlatok, az alkohol- és dohányzás, az orvosi terápiák betartása, ami növeli a fizikai betegségek kockázatát.
3. A mentális betegség olyan társadalmi problémákhoz is vezet, mint a munkanélküliség, a széthullott családok, a szegénység, a kábítószerrel való visszaélés és a kapcsolódó bűnözés.
4. A rossz mentális egészség jelentős szerepet játszik az immunrendszer csökkent működésében.
5. Az orvosilag beteg depressziós betegek kimenetele rosszabb, mint a depresszió nélkülieké.
6. A krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, rák, szívbetegség növeli a depresszió kockázatát

Milyen nehézségek merülnek fel a mentális egészségügyi programok megvalósításában?

1. A mentális betegségekhez stigma társul, és a betegeket a társadalom minden szempontból, például az oktatás, a foglalkoztatás, a házasság stb. terén diszkriminálják, ami késedelemhez vezet az orvoshoz fordulásban.
2. A mentális egészség és betegség fogalmának homályossága, a határozott jelek és tünetek hiánya, ami diagnosztikai zavart eredményez.
3. Az emberek úgy gondolják, hogy a mentális betegségek azoknál jelentkeznek, akik mentálisan gyengék vagy a szellemek miatt
4. Sokan azon a véleményen vannak, hogy a mentális betegség visszafordíthatatlan, ami terápiás nihilizmushoz vezet.
5. Sokan úgy vélik, hogy a megelőző intézkedések valószínűleg nem járnak sikerrel.
6. Sokan úgy vélik, hogy a mentális betegségek kezelésére használt gyógyszerek számos mellékhatást okozhatnak, és függőséghez vezetnek. Úgy érzik, hogy ezek a gyógyszerek csupán elalvást idéznek elő.
7. A WHO által gyűjtött adatok azt mutatták, hogy nagy a szakadék a mentális problémák által okozott terhek és az országokban a megelőzésükre és kezelésükre rendelkezésre álló erőforrások között.
8. A világ legtöbb részén a mentális betegségek kezelése egészen a közelmúltig elidegenedett az orvostudomány és az egészségügy többi részétől.
9. A pszichiátriai betegek és családtagjaik nem tudnak nyomásgyakorló csoportként fellépni, mivel a súlyos társadalmi megbélyegzés és a jogaikról való ismeretek hiánya miatt vonakodnak összefogni.
10. Még a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is nehéz területnek tartják, mivel hosszú távú elkötelezettséget igényel, és félnek a mentálisan sérültekkel foglalkozni.

Mi okozza a mentális betegségeket?

Biológiai tényezők

1. Idegi transzmitterek: A mentális betegségeket az agyban lévő speciális vegyi anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek rendellenes egyensúlyával hozták összefüggésbe. A neurotranszmitterek segítik az agyban lévő idegsejtek kommunikációját egymással. Ha ezek a vegyi anyagok nincsenek egyensúlyban vagy nem működnek megfelelően, az üzenetek nem jutnak el megfelelően az agyban, ami a mentális betegségek tüneteihez vezet.
2. Genetika (öröklődés): Sok mentális betegség családban öröklődik, ami arra utal, hogy azoknál az embereknél, akiknek van mentális betegségben szenvedő családtagjuk, nagyobb valószínűséggel alakul ki mentális betegség. A fogékonyság a családokban a géneken keresztül öröklődik. A szakértők úgy vélik, hogy sok mentális betegség számos gén – nem csak egy – rendellenességéhez kapcsolódik. Ezért van az, hogy valaki örököl egy mentális betegségre való hajlamot, és nem feltétlenül alakul ki benne a betegség. Maga a mentális betegség több gén és más tényezők – például stressz, bántalmazás vagy traumatikus esemény – kölcsönhatásából keletkezik, amelyek befolyásolhatják vagy kiválthatják a betegséget egy olyan személynél, aki öröklött hajlamot mutat rá.
3. Fertőzések: Bizonyos fertőzéseket összefüggésbe hoztak az agykárosodással és a mentális betegség kialakulásával vagy tüneteinek súlyosbodásával. Például a Streptococcus baktériummal összefüggésbe hozott gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai rendellenesség (PANDA) nevű állapotot összefüggésbe hozták a kényszerbetegség és más mentális betegségek kialakulásával gyermekeknél
4. Agyi defektusok vagy sérülések: Az agy bizonyos területeinek hibáit vagy sérüléseit szintén összefüggésbe hozták néhány mentális betegséggel

A nemzeti mentális egészségügyi politikáknak nem szabad kizárólag a mentális zavarokkal foglalkozniuk, hanem fel kell ismerniük és kezelniük kell a mentális egészséget elősegítő szélesebb körű kérdéseket is. Ez magában foglalja a mentális egészség előmozdításának általános érvényesítését a kormányzati és üzleti szektorok politikáiban és programalkotóiban, beleértve az oktatási, munkaügyi, igazságügyi, közlekedési, környezetvédelmi, lakhatási és jóléti, valamint az egészségügyi ágazatot is.

WHO válasz a mentális egészségre

A WHO támogatja a kormányokat a mentális egészség megerősítésének és előmozdításának céljában. A WHO értékelte a mentális egészség előmozdítására vonatkozó bizonyítékokat, és együttműködik a kormányokkal ezen információk terjesztésében, valamint a hatékony stratégiáknak a szakpolitikákba és tervekbe való beépítésében. Korai gyermekkori beavatkozások (pl. terhes nők otthoni látogatása, iskola előtti pszichoszociális tevékenységek, kombinált táplálkozási és pszichoszociális segítség a hátrányos helyzetű népességcsoportoknak)

1. gyermekek támogatása (pl. készségfejlesztő programok, gyermek- és ifjúságfejlesztési programok)
2. nők társadalmi-gazdasági megerősítése (pl..pl. az oktatáshoz való hozzáférés javítása és mikrohitelprogramok)
3. az idősek szociális támogatása (pl. barátkozási kezdeményezések, közösségi és nappali központok az idősek számára)
4. a kiszolgáltatott csoportokat célzó programok, beleértve a kisebbségeket, az őslakosokat, a migránsokat és a konfliktusok és katasztrófák által érintetteket (e.pl. katasztrófák utáni pszichoszociális beavatkozások)
5. mentális egészséget támogató tevékenységek az iskolákban (pl. az iskolai ökológiai változásokat támogató programok és gyermekbarát iskolák)
6. mentális egészséget támogató munkahelyi beavatkozások (pl. stresszmegelőzési programok)
7. lakhatási politikák (pl. lakhatás javítása)
8. erőszakmegelőzési programok (pl. közösségi rendészeti kezdeményezések); és közösségfejlesztési programok (pl. “Gondoskodó közösségek” kezdeményezések, integrált vidékfejlesztés)