A köhögési reflex útjai és jelentősége

Ez a fejezet leginkább a 2017-es CICM alapfokú tanterv F10(v) szakaszához kapcsolódik, amely elvárja, hogy a vizsgázók képesek legyenek “elmagyarázni a köhögési reflex útjait és jelentőségét”. A 2014-es első vizsgadolgozat 13. kérdésétől eltekintve ez nem olyan dolog, amelyet a CICM első részének vizsgáján részletesen kikérdeztek volna, és itt elsősorban azért vizsgáljuk meg, mert szerepel a tantervben, és ezért egy napon megnehezítheti egy felkészületlen vizsgázó dolgát.

Polverino et al (2012) kiváló rövid áttekintést ad erről a reflexről, anélkül, hogy elárasztaná a felesleges részletekkel. Ha bármilyen okból szükségessé válik a felesleges részletezés, Canning (2006) áttekintése bőségesen kínál belőle. Tekintettel arra, hogy a CICM vizsgáztatói viszonylag kevés érdeklődést mutattak ezzel a tpikával kapcsolatban, itt csak egy rövid összefoglalót kínálunk, amely hasonlít egy hipoterikus SAQ-ra adott válaszra, amely arra kéri a jelölteket, hogy “magyarázzák el a köhögési reflex útjait és fontosságát”.

Összefoglalva:

Köhögést kiváltó ingerek:

  • Kémiai és biológiai ingerek:
    • Savak, ill. Gyomortartalom
    • Biológiai kórokozók
    • Gyulladással kapcsolatos mediátorok
  • Mechanikai ingerek:
    • Folyadékok kipárolgása
    • Szilárd anyagok, Pl. Belélegzett részecskék vagy felgyülemlett váladék

A köhögési reflex célja és jelentősége:

  • Védelmi funkció
    • Védekezés a légutakban lévő idegen anyaggal szemben
  • Patológiai következmények
    • A nyálkahártya károsodása tartósan fennmaradó vagy nem produktív köhögéssel
  • Diagnosztikai cél
    • Az ép medulláris funkció bizonyítása

A köhögési reflexív ív eltérő útja: A receptorok három fő osztálya:

  • Gyorsan adaptálódó receptorok:
    • Válaszolnak a tüdő dinamikus felfújására, hörgőgörcsre, vagy tüdőkollapszusra
    • Sporadikusan aktívak az egész légzési ciklus alatt
  • Lassan adaptálódó nyújtási receptorok
    • Ezek a mechanikai erőkre érzékenyek
    • Részt vesznek a Hering-Breuer-reflexben
  • C-rostok
    • Lényegében, csak nociceptorok, hasonlóak a bőrben lévőkhöz
    • Válaszolnak a káros kémiai és mechanikai ingerekre

Ezek a receptorok vagus idegrostokon keresztül kapcsolódnak a medulláris irányító központhoz:

  • Bronchialis nyálkahártya: a vagus pulmonalis, auricularis, pharyngealis, laryngealis superior, gastricus nervus ágai
  • Diaphragma: a vagus cardialis és oesophagealis ágai

A köhögés központi integrált irányítása:

  • A nucleus tractus solitarius caudalis kétharmadában található

A köhögési reflex ív különböző pályái:

  • A rekeszizomhoz: a nervus phrenicuson keresztül
  • A hasizmokhoz: a gerincvelői mozgatóidegeken keresztül
  • A gégéhez: A vagus laryngealis ágain keresztül, a nucleus ambiguusból

A köhögés folyamata:

  • Szenzoros fázis: az afferens rostok mechanoreceptor és kemoreceptor ingereket vezetnek a medulla centralis interatorba, és köhögési reflex indul be
  • Légzési fázis: A glottis kinyílik és mély lélegzetvétel történik
  • Kompressziós fázis: a glottis bezáródik és a kilégzőizmok erősen összehúzódnak; az intrathoracalis nyomás átmenetileg 100 cm H2O fölé emelkedhet.
  • Expulzív fázis: a glottis kinyílik és gyors légáramlás kezdődik; a hörgőszövetek a gyors turbulens áramlás miatt oszcillálnak, ami fellazítja a váladékot.

Ha valaki többet szeretne olvasni a köhögés tényleges menetéről, érdemes felfedeznie Stuart Brooks (2011) kitűnő cikkét, amelyben a szerző valamiért a házastársát használja modellként arra, hogy mi történik a köhögés során: “…most az arca cseresznye színű, ahogy erőltetetten egy staccato-szerű kilégzést bocsát ki…”

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.