A hasfal 5 páros izomból áll: 2 függőleges izom (a rectus abdominis és a pyramidalis) és 3 réteges, lapos izom (a külső ferde hasizom, a belső ferde hasizom és a transversus abdominis). Ezek az izmok és fasciális kötődéseik egymásba kapcsolódva és egyesülve egy erős, védő izomfaszciális réteget alkotnak, amely erőt és támaszt ad az anterolaterális hasfalnak (lásd az alábbi képeket).
A hasfal rétegei. 
A has izomrétegei. Ext. = külső; fasc. = fascia; Inf. = alsó; Int. = belső; m. = izom. Külső ferde hasizom
A külső ferde hasizom a 3 páros, lapos hasizom közül a legnagyobb és legfelületesebb. Az alsó 8 bordából és a serratus anterior izom interdigitatiójából ered. Ahogy a külső ferde hasizom medialis inferior irányban halad, izomrostjai vastag izomból rostos aponeurozissá alakulnak át, amely medialisan a linea alba-ba illeszkedik. Inferior irányban a külső hasi ferde aponeurosis visszahajlik önmagára, hogy a lágyékszalagot képezze az elülső felső csípőcsonti gerinc és a szeméremdudor között, mielőtt a szeméremdudorra és a csípőcsonti gerinc elülső felére helyeződik. Közvetlenül a szeméremdombon való elhelyezkedésétől medialisan az aponeuros elválik, és a felszíni (vagy külső) lágyékgyűrűt alkotja.
A külső hasi ferde idegeket szegmentális mintázatban az alsó 6 thoracoabdominális ideg (T7-T12) elülső ramijai innerválják.
Belső ferde hasizom
A belső ferde hasizom a 3 páros, lapos hasizom köztes rétege. Nagyjából a csípőcsonti gerinc elülső részéből, a lágyékszalag laterális feléből és a mellkasi-lágyéki fasciából ered. A belső ferde hasizom a 10-12. borda alsó határán, a linea alba-on és a szeméremcsonton keresztül az összekötő ínon keresztül beékelődik. A belső ferde hasi izomrostok szuperomediális irányban, a külső ferde hasi izomrostokra merőlegesen haladnak felfelé.
A külső ferde hasizomhoz hasonlóan a belső ferde hasizom egy széles aponeurozist alkot, amely a középvonalba olvad és hozzájárul a rectus hüvelyhez. Az íves vonal felett (lásd az alábbi képet) a belső hasi ferde aponeuros elülső és hátsó irányban szétválik, hogy körülvegye a rectus izmot, és hozzájáruljon a rectus hüvely kialakításához. Az íves vonal alatt azonban a belső hasi ferde aponeurosis nem válik szét, és csak elöl halad el a rectus izom mellett, az elülső rectus hüvely részeként.
Az íves vonal. a. = artéria; Ant. = elülső; Ext. = külső; Inf. = alsó; Int. = belső; m. = izom; Post. = hátsó; v = véna. A belső ferde hasizom inferior aponeurotikus rostjai az ondóvezeték fölött, a lágyékcsatornán keresztül haladnak, és a medialis rostok a transversus abdominis izom aponeurosisával összeolvadva alkotják a conjoint-ínt.
A belső ferde izmot szegmentális mintázatban a 6 alsó thoracoabdominális ideg (T7-T12) és az első ágyéki idegek (iliohypogastricus és ilioinguinalis idegek) elülső ramijai innerválják.
Megjegyzendő, hogy a hasizmokat ellátó összes neurovaszkuláris struktúra a belső ferde hasizom és az izom transversus abdominis közötti síkban fut, kivéve az iliohypogastricus és ilioinguinalis idegeket. Kezdetben a quadratus lumborum elülső felszínén fekszenek, majd oldalirányban a transversus abdominis és a belső ferde hasizom közötti síkban haladnak. Az elülső felső csípőcsonti gerinc felett áthatolnak a belső ferde hasizmon, hogy az izom és a külső ferde hasizom aponeurozisa között haladjanak.
Transversus abdominis izom
A transversus abdominis izom a legmélyebb a 3 páros, lapos hasizom közül. A 7-12. bordaporc belső felszínén, a thoracolumbalis fascián, a csípőcsontgerinc elülső háromnegyedén és a lágyékszalag laterális harmadán ered.
A többi lapos izomhoz hasonlóan a transversus abdominis széles aponeurosist képez, amely segít a rectus hüvely kialakításában, mielőtt a középvonalban a linea alba-val összeolvadna. Az íves vonal felett a transversus abdominis aponeurosis hozzájárul a hátsó rectus hüvelyhez. Az íves vonal alatt a többi lapos izommal az elülső rectus burokként olvad össze. (Lásd a fenti képet.)
Amint a neve is mutatja, az izom és az aponeurotikus rostok keresztirányban futnak, kivéve a legalsó legalsó aponeurotikus rostokat. Ezek a rostok inferomedialis irányban görbülnek, hogy egyesüljenek a belső ferde hasi aponeurozissal, hogy a conjoint-ínt alkossák, amely a szeméremcsontgerincre és a pectinealis (Cooper-) szalagra csatlakozik. Az inferior aponeurotikus rostok összeolvadnak az alatta lévő fascia transversalisszal, így alkotva a lágyékcsatorna hátsó falát. Az ebben a hátsó falban lévő kis háromszög alakú nyílást mély vagy belső lágyékgyűrűnek nevezik. Ezen a nyíláson képződik a hímvessző (a ductus deferens, a hereerek és a nervus genitofemoralis genitális ága által), és ezen keresztül alakul ki minden közvetett lágyéksérv.
A transversus abdominist szegmentális mintázatban az alsó 6 thoracoabdominális ideg (T7-T12) és az első ágyéki idegek (iliohypogastricus és ilioinguinalis idegek) elülső ramijai innerválják.
Rectus abdominis izmok
A rectus abdominis izmok páros, hosszú izmok, amelyek közvetlenül laterálisan a linea alba vonalától függőleges irányban futnak a szegycsont xiphoid processusától és az 5-7. borda bordaporcától a szeméremszimphysisig. Ezek az izmok a hasfal megfeszítésére, a törzs hajlítására, a medence stabilizálására, valamint a szülés, a székletürítés, a vizeletürítés és az erőltetett kilégzés segítésére szolgálnak.
Minden izmot a lefutása mentén 3 vagy 4 keresztirányú rostos sáv, az úgynevezett ínkereszteződések tagolják, amelyek lényegében az izmot egymáshoz kapcsolódó izmok sorozatára osztják. Ennek eredménye az ember “hasizma” vagy “hatos hátizma”. A rectus izmok a rectus hüvelyben helyezkednek el, amelyet a külső ferde hasizom, a belső ferde hasizom és a transversus abdominis izom aponeuroszai alkotnak.
A rectus izmok kettős vérellátással rendelkeznek. A felső epigasztrikus artéria és véna, amelyek a belső mellkasi erek közvetlen folytatásai, a rectus izmok felső felét látják el. Az alsó epigasztrikus artéria és véna, amelyek a külső csípőérből erednek közvetlenül proximálisan a lágyékszalag alatti átmenetükhöz, a rectus izmok alsó részét látják el, és felfelé haladnak, amíg anasztomózist nem képeznek a felső epigasztrikus erekkel. Ezenkívül az alsó 6 bordaközi érből számos kisebb, szegmentális hozzájárulás érkezik (lásd az alábbi képet).
Hasi fal érrendszer. A rectus izmot szegmentális mintázatban a T7-T12 thoracoabdominalis idegek elülső ramijai innerválják.
Pyramidalis izom
A pyramidalis izom egy kicsi, háromszög alakú izom, amely a rectus abdominis izom alsó részénél elöl helyezkedik el. A szeméremcsont szimphízisénél ered, és feljebb, a linea alba vonalánál csatlakozik. Ez az izom a linea alba megfeszítését és a középvonal stabilizálását segíti. A pyramidalis izom általában jelentéktelennek tekinthető az emberekben, és valójában a népesség mintegy 20%-ánál hiányzik.
Az íves vonal
A köldök és a szeméremcsont szimphízise között nagyjából középen van egy íves, keresztirányú anatómiai vonal, amelyet íves vonalnak vagy Douglas-féle félköríves vonalnak neveznek. E vonal fölött az elülső rectus hüvely a külső hasi ferde aponeuros és a belső hasi ferde aponeuros elülső levelének összeolvadásából áll. (A belső hasi ferde aponeuros kettéválik, hogy ezen a szinten beburkolja a rectus izomzatot).
A hátsó rectus hüvely az íves vonal fölött a belső hasi ferde aponeuroszok hátsó levelének és a transversus abdominis aponeuroszok összeolvadásából áll. Az íves vonal alatt az elülső rectus hüvelyt mindhárom izom aponeurose fúziója alkotja, és kevés vagy egyáltalán nem létezik hátsó hüvely, mivel csak a vékony fascia transversalis fut a rectus izom mögött (lásd az alábbi képet).
Az íves vonal. a. = artéria; Ant. = elülső; Ext. = külső; Inf. = alsó; Int. = belső; m. = izom; Post. = hátsó; v = véna. Linea alba
A linea alba a külső ferde hasi, a belső ferde hasi és a transversus abdominis izmok dekuszálódó aponeuroszai által a has középvonalában létrehozott sűrű, ínszerű vonal. A rectus izmok között a xiphoidtól felfelé húzódik, majd alul folytatódik, ahol felületesen halad a rectus izmok előtt, hogy a symphysis pubishoz kapcsolódjon. A mélyebb rostok a rectus abdominis mögött haladnak, és a hátsó szeméremcsonthoz kapcsolódva egy háromszög alakú lamellát hoznak létre, amelyet “adminiculum lineae albae” néven ismerünk.
A köldök fölött a jól kialakított linea alba szélesebb, a köldök alatt fokozatosan szűkül és homályosabbá válik az alsó rögzületeiig. A linea alba-t elválasztó középvonalbeli laparotomiás metszés az egyik leggyakoribb műtéti megközelítés a hasi feltárás során, és a metszéses sérv kialakulásának leggyakoribb helye.
A linea alba superior kiszélesedése észrevehető középvonalbeli kidudorodást okozhat, amelyet diastasis recti vagy a rectus izmok elválasztása néven ismerünk. A diastasis recti gyakori és normális állapot az újszülötteknél, és nagyon gyakori a többszörös terhességen átesett nőknél.