©
Jaap2

Tegye a legjobb lépést a Cynefin keretrendszerrel.

A leghatékonyabb vezetők megértik, hogy a problémamegoldás nem egy “mindenki számára megfelelő” folyamat. Tudják, hogy cselekedeteik a helyzettől függnek, és jobb döntéseket hoznak azáltal, hogy a változó körülményekhez igazítják megközelítésüket.

De honnan tudja, hogy egy adott helyzetben melyik megközelítést kell alkalmaznia? És hogyan kerülheti el, hogy rossz döntést hozzon?

Ebben a cikkben a Cynefin keretrendszerrel foglalkozunk, egy olyan eszközzel, amely segít jobb döntéseket hozni a helyzet felmérésével, amelyben találja magát.

Az eszközről

A Cynefin, kiejtése “ku-nev-in”, egy walesi szó, amely “hely” vagy “élőhely” jelentéssel fordítható. Használható azonban a helyzetünk és személyes történelmünk azon elemeinek leírására is, amelyek gondolatainkat és döntéseinket olyan módon befolyásolják, amit nem értünk.

David J. Snowden tudós használta a szót egy 1999-ben általa kifejlesztett keretrendszer leírására, amely a tudásmenedzsment és a szervezeti stratégia fogalmain alapul. Kollégájával, Mary Boone-nal együtt a keretrendszert a Harvard Business Review 2007. novemberi számában tette közzé.

A Cynefin keretrendszer (1. ábra) olyan problémamegoldó eszköz, amely segít a helyzeteket öt, ok-okozati összefüggések által meghatározott “tartományba” sorolni. Ez segít a helyzetek pontosabb felmérésében és a megfelelő válaszadásban.

A Cynefin keretrendszert számos helyzetben használhatja egy probléma vagy döntés kategorizálására és a megfelelő válaszadásra. Hasznos például a termékfejlesztésben, a marketingben és a szervezeti stratégiában. Segíthet abban is, hogy válsághelyzetben vagy vészhelyzetben jobb döntéseket hozzon.

Segít elkerülni, hogy minden helyzetben ugyanazt a vezetési stílust vagy döntéshozatali megközelítést alkalmazza – ez a hiba sokba kerülhet a csapatának vagy a szervezetének -, mivel arra ösztönzi, hogy rugalmas és alkalmazkodó legyen a döntéshozatal során, és a vezetési stílusát a körülményekhez igazítsa.

Az öt terület

Nézzük meg részletesebben az öt terület mindegyikét.

A nyilvánvaló összefüggések – “A legjobb gyakorlat területe”

A “nyilvánvaló” összefüggésekben a lehetőségek egyértelműek, és az ok-okozati összefüggések minden érintett számára nyilvánvalóak.

Ezekben gyakran egyértelmű lépések vannak, amelyek megszabják a folyamat következő szakaszát. Például a help deskeknél vagy call centerekben felmerülő problémák gyakran kiszámíthatóak, és a legtöbbjük kezelésére vannak folyamatok.

Snowden azt állítja, hogy a nyilvánvaló döntéseknél “Érzékelni – kategorizálni – reagálni” kell. Egyszerűen fogalmazva, fel kell mérni a helyzetet, kategorizálni kell a típusát, majd a legjobb gyakorlatok alapján kell reagálni. Gyakran van egy kialakult “helyes” válasz, amely egy meglévő folyamaton vagy eljáráson alapul.

Valószínű azonban, hogy a nyilvánvaló összefüggéseket túlságosan leegyszerűsítjük. Ez gyakran akkor történik, amikor a vezetők vagy egy egész szervezet sikert tapasztal, majd önelégülté válik. Ennek elkerülése érdekében gondoskodjon arról, hogy egyértelmű kommunikációs csatornák legyenek, hogy a csapattagok jelenthessék azokat a helyzeteket, amelyek nem illeszkednek semmilyen kialakult kategóriába.

Egy másik kihívás az, hogy a vezetők a korábbi tapasztalatok és sikerek miatt nem biztos, hogy fogékonyak az új ötletekre. Egyesek például automatikusan feltételezhetik, hogy a korábbi megoldások ismét működni fognak. Ennek leküzdése érdekében maradjon nyitott az új ötletekre, és legyen hajlandó az innovatív javaslatokra.”

Bonyolult összefüggések – “A szakértők területe”

A “bonyolult” problémáknak több “helyes” megoldása is lehet. Itt egyértelmű kapcsolat van ok és okozat között, de lehet, hogy ez nem mindenki számára látható, mert a probléma… bonyolult. Például előfordulhat, hogy egy problémának több tünetét is látja, de nem tudja, hogyan kell megoldani.”

A döntéshozatal megközelítése itt az “Érzékelés – Elemzés – Reagálás”. Más szóval, fel kell mérnie a helyzetet, elemeznie kell a tudottakat (gyakran szakértők segítségével), és a jó gyakorlatot felhasználva döntenie kell a legjobb válaszról.

A vezetők bonyolult helyzetekben túlságosan is a szakértőkre támaszkodhatnak, miközben elvetik vagy figyelmen kívül hagyják a többi ember kreatív megoldásait. Ennek kiküszöbölése érdekében állítson össze egy csapatot a legkülönbözőbb hátterű emberekből (beleértve a lázadókat és a másként gondolkodókat is), és használjon olyan eszközöket, mint a Crawford-féle Slip Writing módszer, hogy mindenki véleményét meghallgassák.

Komplex összefüggések – “A kialakulás területe”

A “komplex” helyzetekben lehetetlen lehetetlen egyetlen “helyes” megoldást azonosítani, vagy ok-okozati összefüggéseket felismerni. Snowden és Boone szerint sok üzleti helyzet ebbe a kategóriába tartozik.

A komplex összefüggések gyakran kiszámíthatatlanok, és a legjobb megközelítés itt a “Szondázás – Érzékelés – Reagálás”. Ahelyett, hogy megpróbálnánk irányítani a helyzetet, vagy ragaszkodnánk egy cselekvési tervhez, gyakran az a legjobb, ha türelmesek vagyunk, mintákat keresünk, és bátorítjuk a megoldás kialakulását.

Az ilyen helyzetekben hasznos lehet üzleti kísérleteket végezni, és a kudarcot a tanulási folyamat részeként elfogadni. Győződjön meg róla, hogy vannak olyan folyamatok, amelyek irányítják a csapat gondolkodását – még egy egyszerű szabályrendszer is jobb megoldásokhoz vezethet, mint az iránymutatás teljes hiánya.

A kommunikáció itt is alapvető fontosságú. Gyűjtsön össze egy sokszínű csoportot, hogy innovatív, kreatív megoldásokat találjanak ki összetett problémákra. Használjon olyan ötletbörze-eszközöket, mint a véletlenszerű bevitel vagy a provokáció, hogy új ötleteket generáljon, és bátorítsa a csapatát, hogy vitassák meg a lehetőségeket.

Hasznosnak találod ezt a cikket?

Még 45 ehhez hasonló problémamegoldó készséget tanulhatsz meg, ha csatlakozol a Mind Tools Clubhoz.

Csatlakozz még ma a Mind Tools Clubhoz!

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Minden héten új karrierismereteket kap, emellett megkapja legújabb ajánlatainkat és egy ingyenesen letölthető Személyiségfejlesztési terv munkafüzetet.

Olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat

Káoszos helyzetek – “A gyors reagálás területe”

A “kaotikus” helyzetekben nincs kapcsolat ok és okozat között, ezért az elsődleges cél a rend és stabilitás megteremtése. A válság- és vészhelyzeti forgatókönyvek gyakran ebbe a tartományba tartoznak.

A döntéshozatali megközelítés itt a “Cselekedni – Érzékelni – Reagálni”. Határozottan kell cselekednie a legsürgetőbb problémák kezelése érdekében, érzékelnie kell, hol van stabilitás, és hol nincs, majd reagálnia kell, hogy a helyzetet a káoszból a komplexitás felé mozdítsa el.

A kaotikus helyzetek sikeres átvészeléséhez végezzen kockázatelemzést a lehetséges kockázatok azonosítása érdekében, rangsorolja azokat egy kockázathatás/valószínűségi táblázat segítségével , és győződjön meg arról, hogy átfogó válságtervvel rendelkezik. Lehetetlen minden helyzetre felkészülni, de az azonosítható kockázatokra való tervezés gyakran hasznos.

A bizonytalan és kaotikus helyzetekben a megbízható információ kritikus fontosságú, ezért győződjön meg arról, hogy tudja, hogyan kommunikáljon válsághelyzetben.

Rendezetlenség

Nagyon nehéz lehet felismerni, mikor van “rendezetlen” helyzetben. Itt nem egyértelmű, hogy a másik négy tartomány közül melyik a domináns, és az emberek általában az ismert és kényelmes döntéshozatali technikákra hagyatkoznak. Az Ön elsődleges célja ebben a helyzetben az, hogy több információt gyűjtsön , hogy át tudjon lépni egy ismert tartományba, majd meg tudja tenni a megfelelő lépést.

Példa

José és csapata nemrég egy innovatív új e-olvasót dobott piacra. Azonban kialakult egy probléma, és senki sem tud megegyezni abban, hogy mi okozza. Az elégedetlen vásárlók visszaviszik a terméket, és a vállalat hírneve is csorbát szenvedett. José számos problémát kezel. Segítenie kell a csapatának feltárni a probléma okát, hogy meg lehessen javítani, a marketinggel együttműködve kárpótolja a vásárlókat, és válaszolnia kell a média kérdéseire az e-olvasó problémájával kapcsolatban.

A Cynefin keretrendszert használja a helyzet jobb megértéséhez, és a helyzetet a “bonyolult” kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy az Érzékelés – Elemzés – Reagálás megközelítést kell alkalmaznia.

Hívja tehát a kutatás-fejlesztés, az IT és a gyártás szakértőit, hogy segítsenek neki diagnosztizálni a problémát. A csapatával szorosan együttműködve ezek a szakértők felsorolják a minőségi problémákat, majd mindegyikre külön-külön összpontosítanak, hogy megtalálják a probléma kiváltó okát.

A többnapos elemzés után mindenki egyetért abban, hogy a problémát a száraz forrasztási kötések okozzák. A tanácsadók és José csapata együttműködve világos tervet dolgoznak ki a probléma megoldására, és annak biztosítására, hogy ne kerüljön több hibás e-reader kiszállításra.

Főbb pontok

A Cynefin keretrendszert David J. Snowden dolgozta ki 1999-ben. Célja, hogy segítsen a vezetőknek megérteni, hogy minden helyzet más és más, és egyedi megközelítést igényel a döntéshozatalban.

A keretrendszer öt szituációs területet vázol fel, amelyeket ok-okozati összefüggések határoznak meg. Ezek a következők:

• Egyértelmű.
• Bonyolult.
• Komplex.
• Káosz.
• Zavar.

Ezek a területek mindegyike egy-egy sajátos döntéshozatali megközelítéssel rendelkezik, amely segít a helyzet jobb megértésében és a legmegfelelőbb út kiválasztásában.

Alkalmazza ezt az életében

Gyakorolja a Cynefin keretrendszer használatát, amikor legközelebb fontos döntést kell meghoznia a munkahelyén. Törekedjen arra, hogy helyesen azonosítsa a területet, amelyen belül van, és használja a megfelelő döntéshozatali megközelítést az információk feldolgozásához és a továbblépéshez.