By: Alex Patt
A Cubs closer szerepe 2018-ban Wade Davis távozása után még mindig kissé bizonytalan. A posztra olyan jelöltek vannak, mint Brandon Morrow, Steve Cishek vagy Carl Edwards Jr. A döntés valószínűleg tavasszal fog hivatalosan megszületni, és lehet, hogy a Cubs még mindig vásárolgat egy closert, úgyhogy egyelőre várunk és meglátjuk.
Az elmúlt évtizedet nézve érdekes, hogy hány különböző játékos vállalta el a closer szerepét. Még az elmúlt két szezonban is három különböző zárójuk volt. Hogy tovább vizsgáljuk a Cubs közelmúltjának closer szerepét, és azt, hogy milyen gyakran változik, nézzük meg a Cubs összes closerét 2008-ig visszamenőleg.
Kerry Wood (2008)
Az egykor domináns kezdőjátékos sérülések után talpra állt, és 2008-ban All Star closer lett. 31 évesen 34 mentést jegyzett 3,26 ERA, 2,32 FIP, 84 strikeout és 1,085 WHIP mellett 66,1 dobott inning alatt.
Az évben másodszor jutott All Star-meccsre és karrierje legmagasabb K/9-es mutatóját (11,4) érte el. A 2,1 fWAR-ja az 5. legjobb volt a National League-ben a relieverek között. Ez volt az egyetlen éve a Cubs closereként, mivel 2009-ben a Cleveland Indianshoz távozott. Bár 2011-ben és 2012 elején visszatért, megbízható reliever volt, de nem closer.
Kevin Gregg (2009, 2013)
A Kevin Gregg története elég furcsa volt. Ő jött először 2009-ben, hogy átvegye a Wood távozása után megüresedett closer helyet. Gregg egy elfogadható 2008-as szezonon volt túl, de 2009-ben a Cubs closereként nem volt túl jó.
23 mentést jegyzett, de ebből hetet elrontott, és 68,2 inning alatt 4,72 ERA-t és 4,93 FIP-et dobott. Abban az évben karrierje csúcsát jelentő 13 hazafutást engedett el, és végül elvesztette a feladatot Carlos Marmol ellen. A következő évben Torontóba távozott.
Aztán 2013 áprilisában hirtelen visszatért. A Cubs-szurkolók nyögtek, de valójában valamivel jobban teljesített, mint első alkalommal Chicagóban. Öt mentést elrontott, de 33-at jegyzett, miközben 62,0 inning alatt 3,48 ERA-t, 1,37 WHIP-et és 4,10 FIP-et dobott. Abban az évben mindössze hat hazafutást engedett el, ami nagy előrelépés volt. Biztosan nem észbontó számok, de javulás 2009-hez képest.
Carlos Marmol (2009-2013)
Marmol hosszú évekig volt a Cubok játékosa, 2008-ban All Star reliever volt. A napjai mint főállású closer lényegében akkor kezdődtek, amikor Gregg küszködött 2009-ben. Ettől kezdve ő volt az embere egészen a 2013-as szezonig, amikor Gregg visszatért és visszavette a szerepet.
Marmol 2009-2012 között 107/129 mentést jegyzett 3.33 ERA, 3.34 FIP, 1.377 WHIP, 402 strikeout és 210 walk mellett. Bár időnként nagyon vad volt, gyakran kijött a szorult helyzetekből. A 2011-es éve kemény volt, mivel 10 mentést elrontott, de így is 34-et jegyzett. A legjobb éve closerként vitathatatlanul 2010 volt, amikor karrierje csúcsát jelentő 38 mentést jegyzett, miközben 2,55 ERA-t dobott.
Hullámvasút volt, aki a végén gyakorlatilag teljesen lezuhant, de volt néhány igazán hatékony éve. Az elmúlt évtizedben nem volt olyan Cubs reliever, aki hosszabb ideig volt closer, mint Marmol.
Jose Veras (2014)
A Detroitból érkező Veras lett a closer 2014-es év elején. Veras sikeres 2013-as szezont zárt, 21/25 mentést jegyzett 3,02 ERA és 3,62 FIP mellett. A Cubs closereként eltöltött időszaka katasztrofális volt, mivel mindkét mentési kísérletét elrontotta az első héten, és 13,1 inning alatt 8,10-es ERA-t produkált, amikor júniusban kivágták.
Hector Rondon (2014-2016)
Vélhetően a Cubs legjobban alábecsült closere volt. Rondon 2014-ben lett a Cubs zárója, miután Verasnak nem ment jól a szezonkezdet. Első évében, mint closer lenyűgözte 29 mentéssel, 2.42 ERA-val és 1.058 WHIP-vel.
2015-ben csak jobb lett, amikor 1.67 ERA-t, 2.68 FIP-et, 1.000 WHIP-et, 69 Ks-t 15 BB-vel és 30 meccset mentett. A 2015-ös NLDS-t is ő zárta a Cardinals ellen, ami talán a legjobb pillanata volt Cubként.
2016 ismét vele kezdődött, mint closer. Az első félévben domináns volt, 1,72 ERA, 0,67 WHIP, 2,38 FIP, 42 strikeout és mindössze négy sétálás mellett dobott. Augusztus 1-jéig 18 mentést jegyzett. Állását a 2016-os deadline után adták át Aroldis Chapmannek.
Aroldis Chapman (2016)
Chapman 2016-ban a deadline közelében érkezett a Yankees-től a szezon véghajrájára és az utószezonra. Június 29-én debütált a Cubsban a White Sox ellen a Wrigley Fielden, de nem kapta meg a mentést, látva a 8-1-es végeredményt. Az alapszakasz hátralévő részében 16/18 mentést jegyzett és 26,2 inning alatt 1,01 ERA-t, 0,82 FIP-et és 0,825 WHIP-et dobott. 46 ütőt ütött ki.
A posztszezonban halálra dolgozták, mivel 15,2 inningben dobott. Az NLDS 4. meccsén és a World Series 5. meccsén nagy mentéseket szerzett. Az NLCS 6. meccsén pedig befejezte a 6. meccset. Próbáljuk meg elfelejteni Rajai Davist, jó? Összességében 3.55 ERA-ja volt abban az utószezonban.
Wade Davis (2017)
“The Machine” Kansas Cityből érkezett, miután a Cubs elcserélte érte Jorge Solert. 2014-2016 között vitathatatlanul ő volt a baseball legmegbízhatóbb closerje, és ezt a hatékonyságát hozta magával Chicagóba.
Miözben nem volt olyan jó, mint a Royalsnál, még mindig nagyon jó volt. 32 mentést könyvelhetett el és szeptemberben csak egyet hibázott, 2,30 ERA, 1,142 WHIP, 3,38 FIP értékkel dobott és 79 ütőt ütött ki. A sétái és a hazafutásai ugyan megnőttek a második félévben, de így is elvégezte a feladatát. A Nationals elleni vad NLDS 5. meccsén, valamint az NLCS 4. meccsén hősiesen mentett. Most már a Rockies tagja, de a Cubként eltöltött egy évére még sokáig emlékezni fognak.
Ki lesz a következő? Morrow? Cisheck? Más? Stay tuned!
Alex Patt a Wrigley Rapport és más hír/sport kiadványok munkatársa. A twitteren @chifanpatt1
követheti őt.