A csokoládé rövid története

A csokoládé a világ szinte minden országában felkerült a szupermarketek polcaira. Mégis, nem sokan ismerik a csokoládé történetét, sőt, azt sem, hogyan készül. A mai bejegyzésben visszautazunk az időben, hogy felfedezzük a csokoládé történetét!

i.e. 3000

A Nature Ecology and Evolution című folyóiratban 2018-ban megjelent kutatási tanulmány újraírta a csokoládé történetét, mivel szerint a kakaót 1500 évvel korábban fogyasztotta az ember, mint korábban gondolták. Michael Blake régész és kollégái az ősi Mayo-Chinchipe kultúra által használt edényeket fedeztek fel Ecuadorban. Ezekben az edényekben kakaóbab nyomai voltak, amelyek DNS-ét 5500 évvel ezelőttre datálták.

i.e. 1500

A bizonyítékok szerint az ősi mezoamerikai civilizációk, például az olmékok, az elsők között kezdték el a kakaóbab erjesztését, pirítását és őrlését i.e. 1500 körül. Az edényeken és edényeken végzett DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy az olmékok a kakaót italok és zabkásák formájában fogyasztották.

i.sz. 300

I.sz. 300 körül a kakaó kezdett a maja társadalom fontos részévé válni. A kakaót a vallási rituáléktól kezdve a hivatalos szertartásokon és a temetkezési áldozatokon át egészen a gyógyászati célokra is használták. A maják úgy ízesítették a csokoládéjukat, hogy a pörkölt kakaómagpépet vízzel, chilivel és kukoricával keverték italba.

Kr.u. 600

A maják Kr.u. 600 körül kezdték el a kakaófák termesztését az első ismert kakaóültetvényeken. Vad kakaófákat gyűjtöttek az esőerdőkből, és ezeket ültették el az alföldi erdőterületeken, amelyeket az ültetvényeik számára kiirtottak.
Míg a kakaó nagy részét saját maguk használták fel, néhány maja kereskedő a kubai tainókkal és a dél-amerikai quechua népekkel kereskedett a luxuscikkel, ami lehetővé tette, hogy a kakaó bejárja Közép- és Dél-Amerikát.

1400 AD

Amint az azték civilizáció virágzott és elérte aranykorát, kezdték megkedvelni a kakaót. Az azték birodalmon belüli éghajlat azonban túl száraz volt a kakaótermesztéshez, ezért kénytelenek voltak a majáktól importálni a babot.
A kakaó kezdett olyan értékessé válni, hogy az aztékok törvényes fizetőeszközként kezdték használni. Az azték uralkodók adófizetésként kezdték elfogadni a kakaót, amelyet olyan ritka kövek mellett értékeltek, mint a jadeit.

Kr.u. 1502

Noha Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el először Amerikát, csak 1502-ben, a negyedik útja során találkozott a kakaóval. Kolumbusz keresztezett egy maja kereskedelmi kenut, amely kakaót szállított. Ez Guanaja szigetén történt, amely 100 km-re fekszik a mai Honduras partjaitól. Mivel nem tudta, hogy mi az, később leírta, hogy a kakaóbabok úgy néztek ki, mint “nagy mandulák.”

i.sz. 1528

A spanyol konkvisztádor Hernán Cortés visszatért Spanyolországba az Újvilágból, és kakaóbabot hozott magával. Hazatérve így jellemezte a kakaót:

“Az isteni ital, amely növeli az ellenállóképességet és küzd a fáradtság ellen. Egy csésze ebből a drága italból lehetővé teszi, hogy az ember egy egész napon át étel nélkül járjon.”

Hernán Cortés

1689 Kr.u.

Sir Hans Sloane visszatér Angliába Jamaikából, ahol értesül a kakaó gyógyhatásairól. Míg Sloane meg volt győződve a kakaó gyógyhatásáról, a jamaicai helyiek által készített ital szerinte nem volt ízletes.

Hans Sloane az elsők között volt, aki tehéntejet, cukrot és kakaót kevert össze édes forró kakaó készítéséhez. Ezt a receptet magával vitte Angliába, ahol Londonban gyógyszerként árulta.

1753 Kr.u.

A svéd taxonómus, Carl Linnaeus közzétette az élőlények binomiális osztályozási rendszerét. Ezt megelőzően a növények és állatok tudományos elnevezései több szóból álltak, amelyeket egymás mellé csoportosítottak; ez gyakran nagyon zavaró volt.

A binomiális elnevezési rendszer leegyszerűsítette és két szóba rendezte az élőlények tudományos nevét; az első szó a nemzetség, a második a faj. Linnaeus a Theobroma cacao (theobroma, görögül ‘isten tápláléka’)

1847 AD

A brit J.S. Fry & Sons csokoládégyár & 1847-ben gyártotta az első csokoládétáblát. Bár krétaszerű tábla már korábban is létezett, ez volt az első a maga nemében, amely kakaóport, cukrot és kakaóvajat kombinált, hogy szilárd és élvezhető csokoládétáblát készítsen.

1875 AD

A világ első tejcsokoládétábláját Daniel Peter svájci csokoládékészítő készítette 1875-ben. Daniel Peter szomszédja volt egy Henri Nestlè nevű fiatalembernek, aki 1867-ben felfedezte, hogyan lehet tejport gyártani. Daniel Peter a csokoládécukrászatot Nestlè tejporával kombinálta, és így elkészítette a világ első szilárd tejcsokoládé táblát.

1879 AD

1879 előtt a csokoládé állaga meglehetősen durva volt. Egészen addig, amíg Rudolph Lindt fel nem találta az első csokoládékondenzáló gépet. A konchálás egy olyan eljárás, amelynek során a csokoládé összetevőit több órán keresztül melegítik és keverik, hogy a csokoládé extra sima legyen.

1936 AD

Az első tábla fehér csokoládé az 1930-as években debütált. Mint sok más zseniális találmány, a fehér csokoládé is egy baleset eredménye volt. Abban az időben a Nestlé egy ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsított tejport, a Nestrovitot gyártotta.

A Nestlé megpróbálta a tejet szilárd tábla formájában előállítani, ezért a dúsított tejport kakaóvajjal keverte össze. A kísérlet eredménye fehér csokoládé lett. A feltalálók hamar rájöttek, milyen finom ízű a fehér csokoládé, és a Milkybar 1936-ban megjelent a piacon.

1971 AD

A csokoládé 1971-ben az Apollo 15 küldetés legénységével landolt a Holdon. Azonban nem ez volt az első alkalom, hogy a kakaó eljutott az űrbe. Jurij Gagarin orosz űrhajós űreledele “fogkrémhez hasonló, kinyomható tubusba csomagolt pürésített húsból állt, amelyet egy másik tubus csokoládészószt tartalmazott.”

1993 AD

1993-ban Gianluca Franzoni, a Domori csokoládé alapítója Venezuelába utazott, hogy a ritka Criollo babot kutassa. Annyira megszerette Venezuelát, hogy végül három évig maradt, és mindent megtanult a különböző kakaófajtákról és azok ízprofiljáról.

1997-ben megalapította a Criollo Projectet, hogy megőrizze és megakadályozza a Criollo fajták kihalását. François Pralus és Bonnat francia készítőkkel együtt a finom csokoládéipar alapját képezik.

1996 AD

A Charffen Bergert 1996-ban alapította John Scharffenberger pezsgőborász és Robert Steinberg orvos. A duó már az 1990-es évek közepén kis kísérleti tételekben készített csokoládét, akár 30 különböző kakaófajtát is felhasználva.
A Charffen Berger a New American Craft Chocolate mozgalom úttörője volt. A többi akkori csokoládékészítővel ellentétben a Scharffen Berger a kis szériás, kiváló minőségű csokoládékra összpontosított. A középpontban a különböző kakaóbabok különböző ízprofiljainak kinyerése állt, amelyeket meghatározott termelőktől szereztek be. A vállalatot végül 2005-ben felvásárolta a Hershey.

2008 AD

Juan Carlos Motamayor feltérképezi a kakaógenomot, és a három kakaótípust (Forastero, Trinitario és Criollo) tíz genetikai klaszterre bővíti. Az eredmények rávilágítanak a kakaófajták valódi sokféleségére.

2017 AD

A Fine Cacao and Chocolate Institute 2017-ben kísérletet tett a kézműves csokoládék globális piacának méretezésére. Eredményeik szerint világszerte összesen 481 babból készült finom csokoládét gyártó cég van.

Ez a becslés az egy évtizeddel korábbi kevesebb mint 20-ról emelkedett. Bár a kis csokoládégyártók nyomon követése és számszerűsítése nehéz feladat, ez a szám rávilágít arra, hogy ilyen rövid idő alatt mennyi új csokoládégyártó cég jelent meg.

Több mint egy évtized alatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.