A bizonytalansági kúpról akkor olvastam, amikor a terméktulajdonos minősítés megszerzésére készültem. Soha nem hallottam még erről a keretrendszerről, ezért természetesen úgy döntöttem, hogy többet megtudok róla, és megosztom itt.

A bizonytalansági kúp alapkoncepcióját a Wikipedia szerint az AACE International (American Association of Cost Engineers) alapítói dolgozták ki a vegyiparban a mérnöki és építőipar számára.

“A szoftverbecslés elsődleges célja nem a projekt kimenetelének előrejelzése, hanem annak meghatározása, hogy a projekt céljai elég reálisak-e ahhoz, hogy a projektet úgy lehessen irányítani, hogy az elérje azokat.” – Steve McConnell.”

A Cone of Uncertainty elnevezést először Steve McConnell használta a koncepció leírására a Software Project Survival Guide című könyvében, amikor azt egy standard becslési típusosztályozási rendszerként javasolta bizonytalansági tartományokkal, és kúpszerű illusztrációként mutatta be. A szoftverekben Barry Boehm a koncepciót tölcsérgörbének nevezte.

A bizonytalansági kúp a szoftverfejlesztésben használható, ahol a környezet rendkívül gyorsan változik, beleértve a rendelkezésre álló technológiákat és az üzleti célokat is. Joggal mondhatjuk, hogy a mérnöki költségek egyenesen arányosak a bizonytalanságok mértékével a szoftverfejlesztésben.

A projektmenedzsment különbözik a szoftverfejlesztéstől, ahol jellemzően jobb kiszámíthatóság és a kockázatok általános megértése lehetséges, valamint a projektkockázatok drasztikus csökkentése. A szoftverfejlesztésben azonban az ismeretlenek és a külső nyomás rendkívül változékonnyá és kiszámíthatatlanná teszik a környezetet.

A szoftverfejlesztésben különösen a cél mindig a bizonytalanságok csökkentésére és a kockázatok minimalizálására való törekvés. Ennek egyik módja, hogy a kutatást minden fázisba bevonjuk, valamint hogy a termékből vagy a projektből a lehető legnagyobb mértékben eltávolítsuk a változékonyság forrásait.

Ez elérésének egyik módja, hogy csökkentjük a hatókörrel és az erőforrásokkal kapcsolatos döntések számát. Mint tudjuk, a Scrum egy olyan keretrendszer, amely ebben segít. Alternatívaként a Lean Startup megközelítés is alkalmazható a szoftverfejlesztés során.

A bizonytalanság kúpja a legjobb esetben előforduló bizonytalanságok mennyiségének alakulását mutatja a projekt során. Mivel a projekt kezdeti szakaszában nem sok információval rendelkezik a projektről, különösen, ha a projekt egy új termékkel kapcsolatos, a becslések sok bizonytalanságot tartalmaznak, és a kockázatok magasak lesznek. Ahogy egyre több munkát végeznek, a csapat egyre több információval rendelkezik a termékről, és a bizonytalanságok csökkennek.

Hogyan kell becsülni

A siker megjóslása rendkívül nehéz. Számos tényező befolyásolhatja a becslést, és hozzájárulhat a projekt bizonytalanságához. A becslés kidolgozása során jó kiindulópont lehet, ha a becslést egy másik hasonló projektre alapozza.

A bizonytalanság kúpjának bevezetésének egyik módja, ha a becslésbe belevesz egy bizonytalansági tartományt. Az elképzelés szerint a bizonytalanságok és a változékonyságok a projekt előrehaladtával csökkennek, mivel a projekt kezdetén a bizonytalanságok száma a legmagasabb.

A projekt kezdetén több a bizonytalanság, mivel a projekt számos konkrét részlete ismeretlen, és a termék fejlesztése során kerül meghatározásra. A Bizonytalansági Kúp használata segít Önnek és a csapatnak megérteni a kiszámíthatatlanság tartományát, valamint a bizonytalanságok elkerülése érdekében az elején korlátozni a kötelezettségvállalásokat.

A becsléseket mindig ezt szem előtt tartva kell elvégezni, és a korábbi projektek korábbi információival alátámasztva a legvalószínűbb forgatókönyvet a Bizonytalansági Kúp által mutatott tartomány formátumban megjósolni.

A variációk mennyisége a projekt fázisától és a projekt típusától függően ingadozik. Tartsa szem előtt, hogy a bizonytalanságok száma a projekt kezdetén a legmagasabb, és a projekt előrehaladtával a bizonytalanságok a legtöbb esetben valószínűleg csökkenni fognak.

A projekt korai kötelezettségvállalásai több bizonytalanságot és kockázatot fognak figyelembe venni. Az elvárások kezelésének képessége és annak biztosítása, hogy az érdekelt felek reális képet kapjanak a projekt általános kockázatairól és feltételezéseiről, segíthet a csapattal való jobb együttműködésben és a bizalmuk elnyerésében.

Steve McConnell szerint a bizonytalansági tényező a projekt kezdetén 4 (a magas és az alacsony). A túl korán tett kötelezettségvállalások eredménytelenséget és bizalomhiányt eredményezhetnek, és csökkentik a projekt sikeres irányításának képességét. Tartsa ezt szem előtt!

Az agilis módszer szerepe

Az agilis módszer határozottan segít a becslés kidolgozásában, és arra is kényszeríti a csapatot, hogy folyamatosan becslést készítsen, ahogy egyre többet tanul, ami csodálatos dolog. Ahogy egyre többet tudunk meg a termékről és a piacról, úgy válik egyre könnyebbé a becslés. Az agilis és a bizonytalanság kúpja erőteljes kombináció, mivel az agilis segít képessé tenni a csapatokat arra, hogy eredményt érjenek el; ugyanakkor nem ez a válasz a csapat minden kérdésére.

Azzal, ahogy a piac manapság működik a szoftverfejlesztés során, mindig ki kell dolgoznunk egy stratégiát a hipotézisek tesztelésére és az innováció ösztönzésére, amennyire csak lehet. Az Agile határozottan segít abban, hogy általában véve jobb munkát végezzünk a becslésekkel.

A fő különbség az Agile-lal szemben az, hogy több iterációt tesz lehetővé. A csapat talán jobban érzi magát a kis tételekben történő becslésben és az iterációk tervezésében, miközben többet tudunk meg a termékről és a piacról.

Az agilis megközelítés alkalmazásával felgyorsítjuk a tanulási képességünket az állandó iterációkkal és a bevezetéssel, így a csapat gyorsabban tudja validálni a tanulságokat, és többet tud meg a piacról, ami csökkentheti a bizonytalanságokat.

Hogyan kell alkalmazni

A bizonytalanság kúpja keretrendszer része kell legyen a projekt kockázatkezelésének és minden ismert és ismeretlen kockázatnak. A keretrendszer célja, hogy a bizonytalanságokra való felkészüléssel segítsen jobban megérteni a projektkockázatokat.

A keretrendszer szerepe a becslési folyamatban a legvalószínűbb pálya meghatározása, valamint a valószínűségek magas-alacsony tartományának kiszámítása. Ez történhet képletek segítségével és korábbi projektek becslései alapján empirikusan.

A keretrendszert különböző típusú termékeknél és projekteknél használják, mert hatékony módja bármely beruházás kockázatainak bemutatására. A Bizonytalanság Kúpja a termék életciklusán keresztül egy tölcsér alakjában mutatja meg a kockázat mértékét a bizonyosság mértékének bemutatásával.

Az empirizmus a keretrendszer nagyszerű szövetségese, mivel sokkal könnyebb mérni valamit a korábbi, hasonló tapasztalatok alapján. A tölcsér segíthet meghatározni, hogy a projekt megvalósítható és lehetséges-e. A remény az, hogy idővel a bizonytalanságok csökkennek, és ennek figyelembe vétele segít a csapatnak jobb becslések kidolgozásában.

A bizonytalansági kúp használatának előnyei:

• csökkenti a kétértelműséget.
• meghatározza a legvalószínűbb becslést.
• Kiszámítja a valószínűségek magas és alacsony tartományát.
• Segít annak meghatározásában, hogy a csapat mekkora kockázatot és növekményes finanszírozást engedhet meg magának.
• Elősíti a további kutatások fontosságát.

Számítási tippek:

• A becslések a projekt elején bizonytalanok, homályosak, de remélhetőleg empirikus folyamaton alapulnak.
• A becsléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, ahogy egyre többet tudunk a projektről.
• A feltételezéseknek átláthatónak kell lenniük, és naponta kétszeresen ellenőrizni kell őket.
• A becsléseknek figyelembe kell venniük a bizonytalanságokat, és láthatónak kell lenniük a projekttervekben és a Kanban táblákon.

Bizonytalansági tények:

• Nehéz megérteni a piacot és azt, hogy mit akar.
• A piac folyamatosan változik.
• A verseny mindig ott lesz.

Érezd jól magad! ❤