Az ütésvizsgálatot arra használják, hogy megfigyeljék, milyen mechanikát mutat egy anyag, amikor olyan lökésszerű terhelés éri, amely a próbadarab azonnali deformációját, törését vagy teljes szakadását okozza. E vizsgálat elvégzéséhez a mintát egy olyan tartószerkezetbe helyezik, amelynek geometriáját és tájolását az alkalmazott vizsgálat típusa határozza meg, majd egy ismert, általában, de nem mindig inga alakú súlyt egy ismert magasságból elengednek, hogy az hirtelen erővel ütközzön a mintával. Ez a súly és a próbatest közötti ütközés általában a próbatest megsemmisülését eredményezi, de a kettő közötti energiaátadást az anyag törésmechanikájának meghatározására használják.

Az ütésvizsgálat célja:

Az ütésvizsgálat célja az anyag ütközés közbeni energiaelnyelő képességének meghatározása. Ez az energia felhasználható az anyag szívósságának, ütésállóságának, törésállóságának, ütésállóságának vagy törésállóságának meghatározására, az elvégzett vizsgálattól és a meghatározandó jellemzőtől függően. Ezek az értékek fontosak azon anyagok kiválasztásánál, amelyeket olyan alkalmazásokban használnak, ahol az anyagot nagyon gyors terhelési folyamatoknak kell alávetni, mint például a járművek ütközésekor.

Az ütésvizsgálatok típusai:

Egyetlen ütésvizsgálat esetén a három legnépszerűbb vizsgálati típus a Charpy-féle V-hornyos vizsgálat, az Izod-vizsgálat és a szakító ütésvizsgálat. Ez a három vizsgálat lényegében mind ugyanazt az anyagjellemzőt határozza meg, de eltérnek a vizsgálati minta tájolásában, ami a minta különböző irányú igénybevételét okozza, és egy ismert magasságból elengedett ismert súly ütközik a próbatestnek a vizsgálóeszközben lévő próbatesttel. Mindezek a vizsgálatok hasznosak a próbadarab ütésmechanikájának meghatározásához.

Az ütésvizsgálathoz használt anyagtípusok:

Majdnem minden anyag számára hasznos lehet az ütésvizsgálat, de a leggyakrabban használt típusok a fémek, műanyagok, fák, kompozitok, kerámiák és polimerek. Általában ezek az anyagok a vizsgálattól függően különböző vastagságú lemezek vagy rövid rudak formájában készülnek. A legtöbb anyag azonban a vizsgálat típusától, a terhelés sebességétől és a minta hőmérsékletétől függően képlékeny vagy rideg törést szenved. Az anyag rideg tönkremeneteléhez kis mennyiségű energiára van szükség ahhoz, hogy a repedés elinduljon, vagy a repedés addig növekedjen, amíg a minta meg nem tönkremegy. Ezzel szemben egy anyag képlékeny tönkremeneteléhez sokkal nagyobb terhelésre van szükség a repedés elindításához és a tönkremenetelig történő terjedéséhez.

Kiválasztott vizsgálati szabványok

• ASTM D1822 Műanyagok húzó ütközési energiája | Vizsgálógépek & berendezések
• ASTM D256 Műanyagok Izod-ütésállósága
• ASTM D4812 Műanyagok rovátkázatlan ingás ütközésvizsgálati gép
• ASTM D6110 Charpy. Műanyagok rovátkolt próbatestjeinek ütésállósága
• ISO 13802 Műanyagok ingás ütésvizsgálata | Gépek
• ISO 179 Műanyagok rovátkolt ütésállósága Charpy | Vizsgáló berendezések
• ISO 180 Műanyagok Izod ütésállósága | Vizsgáló berendezések
• ISO 7765-1 Impact Resistance of Plastic Sheet and Film | Testing Equipment
• ISO 8256 Tensile Impact of Plastics Test Equipment

Selected Applications

• Charpy Impact Strength of Plastics | Testing Equipment
• Izod Impact Strength of Plastics | Testing Equipment
• Plastics Thin Film & Sheet Tensile Tear Impact Testing