Szerző: Debora Mackenzie
Felfedezték a botulinum toxin – az ismert leghalálosabb anyag – új típusát. Mivel még nincs ellenszere, a mögötte álló DNS-szekvenciát eddig visszatartották a nyilvános adatbázisoktól. Ez az első alkalom, hogy egy szekvenciát biztonsági okokból titokban tartanak.
A Clostridium botulinum talajbaktérium által termelt botulinum fehérje mindössze 2 milliárdod grammjának beadása vagy 13 milliárdod grammjának belélegzése megöl egy felnőtt embert. A toxin blokkolja az acetilkolin felszabadulását, az idegek által elválasztott vegyi anyagot, amely az izmokat működésre készteti. Azoknál az embereknél, akik véletlenül lenyelik, mint ahogyan az a baktérium élelmiszerekben való elszaporodásakor előfordulhat, botulizmus alakul ki, és gyakran bénulásban halnak meg.
Az áldozatokat monoklonális antitestekkel kezelik, amelyek olyan mesterségesen előállított immunfehérjék, amelyek reagálnak a botulinum eddig felfedezett hét – A-tól G-ig elnevezett – családjával.
Stephen Arnon és kollégái a sacramentói kaliforniai közegészségügyi minisztériumban a héten jelentették, hogy egy nyolcadik toxint – a H-típust – találtak egy olyan gyermek székletében, akinél a botulizmus tipikus tünetei jelentkeztek.
Titkos szekvencia
A csoport szekvenálta a toxint kódoló bakteriális DNS-t, és megállapította, hogy az a botulinum családfán egy külön ágat alkot.
Az új toxin csak gyengén reagált az amerikai járványügyi és megelőzési központok (CDC) által Atlantában, Georgiában biztosított néhány standard ellenanyaggal. Ezen antitestek egyike sem védte meg az egereket a toxin hatásaitól.
A kutatócsoport nyulakban is megpróbált antitesteket növeszteni a H típusú toxin ellen. Bár ezek megvédték az egereket, nagyobb dózisra volt szükség, mint az A-tól G-ig terjedő családok kezeléséhez. További munkára lesz szükség egy erősebb antitest kifejlesztéséhez, a gyártás méretének növeléséhez és az embereken való biztonságosságának teszteléséhez, mielőtt a H-toxin ellen hatékony orvosság állna rendelkezésre.
Normális esetben a toxint előállító baktériumok génszekvenciáját a GenBank nyilvános adatbázisba adnák ki, de úgy döntöttek, hogy ez jelenleg túl kockázatos.
Toxin vita
A Journal of Infectious Diseases szerkesztői, ahol a kutatást publikálták, azt írják: “Mivel még nem fejlesztettek ki olyan antitoxint, amely ellensúlyozná az új C. Botulinum toxin ellen, a szerzők részletes konzultációkat folytattak számos illetékes amerikai kormányzati ügynökség képviselőivel.”
Ezek között volt az amerikai hadsereg fertőző betegségek laboratóriuma, az amerikai belbiztonsági minisztérium, a Centers for Disease Control and Prevention és számos más kormányzati egészségügyi hivatal.”
A hivatalok jóváhagyták a héten megjelent tanulmányokat, de a toxin génszekvenciája nélkül. Ezt akkor fogják közzétenni, ha már rendelkezésre áll egy hatékony kezelés.
Kettős felhasználású kutatás
A szekvencia közzététele “azonnali és szokatlanul komoly kockázatot jelentett volna a társadalomra” – mondta David Relman, a Stanford Egyetem munkatársa egy kísérő kommentárban. Relman egyike volt annak a hat amerikai kormánybizottsági tagnak, akik tavaly nem értettek egyet azzal a döntéssel, hogy közzétegyék azt a kutatást, amely kimutatta, hogyan lehet a halálos H5N1 madárinfluenzát könnyen átvihetővé tenni az emlősök között.
Ezt a kutatást “aggodalomra okot adó kettős felhasználású kutatásnak” keresztelték el, mert magában hordozza a tudományos és orvosi célú felhasználás mellett az aljas célú felhasználás lehetőségét is.
A bioterrorista elképzelése, hogy botulinumot juttat az élelmiszerbe – például néhány grammot bedob egy tejes kocsiba – a biológiai biztonsággal foglalkozó szakemberek régi rémálma.
Arnon csoportja arra figyelmeztet, hogy valószínűleg más botulinum toxinok is vannak a természetben, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzék őket.