Összehasonlító pszichológia, az élőlények viselkedésszerveződésének hasonlóságainak és különbségeinek tanulmányozása, a baktériumoktól a növényeken át az emberig. A tudományág különös figyelmet fordít az ember pszichológiai természetére más állatokkal összehasonlítva.

Az állatok tanulmányozásában az összehasonlító pszichológia az állati (köztük az emberi) viselkedés minőségi, valamint mennyiségi hasonlóságainak és különbségeinek megkülönböztetésére összpontosít. Fontos alkalmazási területei vannak például az orvostudományban, az ökológiában és az állatkiképzésben. A kísérleti összehasonlító pszichológia 19. század második felében történt elterjedésével és a 20. században bekövetkezett gyors fejlődésével az alacsonyabb rendű állatok tanulmányozása egyre több fényt vetett az emberi pszichológiára olyan területeken, mint az egyéni viselkedés kialakulása, a motiváció, a tanulás természete és módszerei, a kábítószerek hatása és az agyműködés lokalizálása. Más állatokat könnyebb számban beszerezni, és jobban ellenőrizhetők kísérleti körülmények között, mint az emberi alanyokat, és az alacsonyabb rendű állatokból sokat lehet tanulni az emberről. Az összehasonlító pszichológusok azonban gondosan ügyeltek arra, hogy elkerüljék az állatok viselkedésének antropomorfizálását, azaz ne tulajdonítsanak az állatoknak emberi tulajdonságokat és motivációkat, amikor viselkedésük egyszerűbb elméletekkel is megmagyarázható. Ezt az elvet Lloyd Morgan kánonjának nevezik, amely az összehasonlító pszichológia egyik brit úttörőjéről kapta a nevét.

A tendencia, hogy az alacsonyabb rendű állatokat emberi képességekkel ruházzák fel, mindig is erős volt. A feljegyzett történelem során két különböző nézet alakult ki az ember és az alacsonyabb rendű állatok kapcsolatát illetően. Az egyik, amelyet az egyszerűség kedvéért ember-állat nézetnek nevezünk, a különbségeket hangsúlyozza, gyakran a hasonlóságok teljes tagadásáig, és az ember és az állatok külön teremtéséről szóló hagyományos vallási beszámolókból ered; a másik, az evolúciós nézet a hasonlóságokat és a különbségeket egyaránt hangsúlyozza. Arisztotelész formalizálta az ember-állat nézetet, és egyedül az embernek tulajdonított racionális képességet, az állatoknak pedig kisebb képességeket. A modern tudományos nézet ezzel szemben az embert magasan fejlett állatnak tekinti; a bizonyítékok arra utalnak, hogy az élőlények evolúciójának folytonossága alapot ad az alacsonyabb és magasabb rendű állatok, köztük az ember közötti alapvető pszichológiai hasonlóságoknak és különbségeknek.