A. Jeruzsálemet szeretik és védelmezik.

1. (1-3) Sion eljövendő igazsága és dicsősége.

Sionért nem nyugszom,
és Jeruzsálemért nem nyugszom,
míg az ő igazsága ki nem megy, mint a fényesség,
és az ő üdvössége, mint az égő lámpás.
A pogányok meglátják a te igazságodat,
és minden királyok a te dicsőségedet.
Új névvel hívnak majd téged,
amelyet az Úr szája megnevez.
Dicsőség koronája leszel
Az Úr kezében,
és királyi diadém
A te Istened kezében.

a. Nem nyugszom, míg az ő igazsága ki nem ragyog, mint a fényesség: Ézsaiás egy olyan időszakban prófétált, amikor Jeruzsálem még működő város volt, de szellemileg romlott. Itt előre tekint arra az időre, amikor Jeruzsálem elnéptelenedik, mert a babilóniaiak meghódították, és prófétai módon vigaszt és bizonyosságot mond csüggedt és levert polgárainak. Az Úr biztosítja őket, hogy addig nem nyugszik, amíg Jeruzsálemet nem állítja helyre ragyogó igazságosságával.

i. Ez a prófécia Sionnak és Jeruzsálemnek szól. Bár Isten azzal a területtel, mint konkrét anyagi hellyel foglalkozik, az Izráel, és még általánosabb értelemben Isten egész népének reprezentációjaként is áll.

b. A pogányok meglátják igazságodat: Amikor Isten felemeli Siont, akkor a nemzetek meglátják azt, és maguk is az Úrban való bizalomra jutnak. Az Isten Jeruzsálemért végzett munkájának nem csak Jeruzsálemre kellett volna hatnia, hanem ki kellett volna terjednie a pogányokra és minden királyra.

c. Új névvel fognak hívni: Jeruzsálem annyira átalakul, hogy új névvel fogják hívni. Mivel az Úr a szerzője az átalakulásnak, Ő a szerzője az új névnek is (amelyet az Úr szája fog megnevezni).

i. A gondolat az Ézsaiás 62:4-ben bővül ki, ahol az Úr “kicseréli” Jeruzsálem régi nevét a dicsőség és biztonság új nevére.

ii. Az új név gondolata kiterjed a keresztényekre is, olyan szakaszokban, mint a Jelenések 2:17 és 3:12. A mennyben, amikor átalakulásunk teljes lesz, új nevet kapunk, amely megfelel teljesen átalakult természetünknek.

d. Ti is dicsőség koronája lesztek az Úr kezében: Jeruzsálem olyan különleges lesz Isten számára, hogy dicsőség koronájának fogja tekinteni. Ismerős lehet számunkra az a gondolat, hogy koronát kapunk; mélyebb és csodálatosabb, ha arra gondolunk, hogy dicsőség koronája leszünk az Úr kezében.

i. Pál hasonló fordulatot alkalmaz egy ismerős gondolathoz az Efézus 1:18-ban, ahol azt mondja, hogy a hívőnek meg kell értenie, hogy mi az Ő örökségének dicsőségének gazdagsága a szentekben. A gondolat nem a mi örökségünkről szól az Úrban, hanem az Ő örökségéről bennünk. Gyakran csak felületesen értjük meg, hogy milyen drágák vagyunk Isten számára.

2. (4-5) Az Úr úgy szereti Siont, mint a vőlegény a menyasszonyt.

Ne nevezzenek többé elhagyatottnak,
és földedet se nevezzék többé pusztának,
hanem nevezzenek téged Héfzibának, és földedet Beulának,
mert az Úr gyönyörködik benned,
és földed házas lesz.
Mert ahogyan a fiatalember feleségül veszi a szüzet,
úgy vesznek feleségül téged fiaid,
és ahogyan a vőlegény örül a menyasszonynak,
úgy örül feletted Istened.

a. Nem fognak többé elhagyatottnak nevezni benneteket: Jeruzsálem ismerte a háború, a vereség és a pusztulás tapasztalatát. Isten népe tudta, milyen érzés elhagyatottnak és elhagyatottnak érezni magát, ezért mintha fel tudnák venni ezeket a neveket.

b. Téged pedig nevezzenek Héfzibának, és földedet Beulának: A Forsaken és a Desolate napjai egy napon elmúlnak. Eljön a nap, amikor Sion és Isten népe tudni fogja, hogy Isten gyönyörködik bennük (Hephzibah azt jelenti: “gyönyörködöm benne”). Eljön majd a nap, amikor Sion és Isten népe megismeri Isten töretlen jelenlétét és szeretetét, ahogyan egy feleségnek meg kell ismernie férje jelenlétét és szeretetét (Beulah azt jelenti: “Házas”).

i. “Ézsaiás a szavak ilyen gazdaságosságával és a képek szépségével ábrázolja azt a szerető egyhangúságot, amely Siont és az Úrral való bensőséges egyesülését jellemzi – amit a Jelenések 19:7 a Bárány menyegzőjeként vetít előre”. (Motyer)

c. És ahogyan a vőlegény örül a menyasszony felett, úgy fog örülni felettetek a ti Istenetek: Sion és Isten népe tudni fogja, hogy az Úr mennyire szereti őket. Az irántuk való érzése több, mint kötelességszerű szeretet, hanem örülni fog felettetek.

i. Ugyanezt a gondolatot gyönyörűen közvetíti a Zéfanja 3:17: Az Úr, a te Istened, a te közepedben, a Hatalmas, megment, örülni fog feletted örömmel, szeretetével lecsendesít, énekkel örvendezik feletted. Nem csoda, hogy Pál külön imádságot mondott azért, hogy valahogyan elkezdhessük felfogni ezt a szeretetet, hogy minden szenttel együtt felfoghassuk, mi a szélessége, hossza, mélysége és magassága; hogy megismerjük Krisztus szeretetét, amely meghaladja az ismeretet. (Efézus 3:18-19)

3. (6-9) Az Úr megígéri, hogy megvédi Siont.

Őrszemeket állítottam falaidra, Jeruzsálem;
Nem hallgatnak se éjjel, se nappal.
Mi, akik az Urat emlegetitek, ne hallgassatok,
és ne adjatok neki nyugalmat, amíg meg nem alapítja
és amíg dicséretté nem teszi Jeruzsálemet a földön.
Az Úr megesküdött az Ő jobb kezével
És az Ő erejének karjával:
“Bizony, nem adom többé gabonádat
ellenségeidnek eledelül,
és az idegenek fiai nem isszák újborodat,
melyért fáradoztál.
De akik összegyűjtötték, megeszik azt,
és dicsérik az Urat;
Akik összegyűjtötték, megisszák szent udvaraimban.”

a. Őrszemeket állítottam falaidra, Jeruzsálem: Mert Isten szereti és örül Siont, és megvédi őket. Bár korábban a babilóniaiak legyőzték őket, eljön a nap, amikor dicséretté teszi Jeruzsálemet a földön.

b. Őrszemek a falakon: Az őröknek állandó kötelességük van. Soha ne hallgassanak se éjjel, se nappal. Ti, akik az Urat emlegetitek, ne hallgassatok, és ne adjatok neki nyugalmat, amíg Jeruzsálemet dicséretté nem teszi a földön. Az őrszemek nem kritikusok; ők imaharcosok, akik állandóan imádkoznak, és “nem adnak Istennek nyugalmat”, amíg Isten népe és városa helyre nem áll.

i. Bultema on Őrszemeket állítottam… nem hallgatnak se éjjel, se nappal: “Van egy háromszorosan gazdag gondolat: (1) Maga az Úr nem nyugszik Siont illetően; (2) nem akarja, hogy kérői elhallgassanak Izraelért való imádságaikban; (3) és nem akarja, hogy népe magára hagyja Őt Izrael szabadulását illetően.”

ii. “A nyugtalan Megváltó felszólítja népét, hogy legyen nyugtalan, és tegye magát az Urat is nyugtalanná – ne adjon neki nyugalmat, amíg választott városa teljes pompájában, választott egyháza teljes és dicsőséges nem lesz.” “A Megváltó nyugtalan. (Spurgeon)

iii. “Ne adjatok neki nyugalmat” – ez Urunk saját parancsa nekünk a nagy Istennel kapcsolatban. Nem hiszem, hogy bármelyikőtök is tanácsolta volna valaha is egy koldusnak, hogy tolakodó legyen veletek. Mondtátok-e valaha is: ‘Ha látod, hogy átmegyek ezen a kereszteződésen, kérj tőlem egy fillért. Ha nem adok neked, fuss utánam, vagy kiálts utánam az egész utcán végig. Ha ez nem sikerül, ragadj meg, és ne engedj el, amíg nem segítek neked. Könyörögjetek szüntelen. Hívta már valamelyikőtök a jelentkezőket, hogy gyakran hívogassanak, és nagy kérésekkel forduljanak hozzátok?…. Valójában azt mondja: “Nyomjatok engem! Sürget engem! Támaszkodjatok az erőmre! Birkózzatok velem, mint amikor az ember arra törekszik, hogy másnak bukást okozzon, hogy győzedelmeskedhessen vele szemben’. Mindez, és még sok minden más is, benne van abban a kifejezésben: “Ne hagyj neki nyugtot!”. (Spurgeon)

c. Az Úr megesküdött a jobb kezére és az Ő erejének karjára: Jeruzsálemet többé nem fogják kifosztani azok, akik el akarják lopni gabonáját vagy újborát. Ehelyett azok eszik majd, akik összegyűjtötték, és dicsérik az Urat.

B. Az Úr meglátogatja Jeruzsálemet.

1. (10) Készítsetek utat az Úr eljövetelére.

Menjetek át,
menjetek át a kapukon!
Készítsetek utat a népnek,
építsétek,
építsétek az országutat!
Vegyétek ki a köveket,
Húzzatok zászlót a népeknek!

a. Készítsétek az utat a népeknek! Ézsaiás prófétai módon várja az időt, amikor az Úr beteljesíti ezeket az ígéreteket. Mivel eljön az Ő üdvössége, el kell készíteniük az utat a népeknek. Ki kell építeniük az országutat, hogy sima, akadályok nélküli út álljon készen arra, hogy az embereket az Úr üdvösségéhez vezesse.

i. Korábban Ézsaiáson keresztül nagy ígéretek hangzottak el egy tömeges zarándoklatról Jeruzsálembe, ezért utakat kell építeni, és az utat elő kell készíteni.

b. Emeljetek zászlót a népek számára: Nemcsak az utat kell előkészíteni, hanem egy zászlóval is meg kell jelölni a népek számára. Akkor nemcsak képesek lesznek eljönni, hanem vonzani is fogják őket, hogy eljöjjenek.

2. (11-12) A Messiás eljön Sionba.

Az Úr valóban hirdette
a világ végéig:
“Mondd meg Sion leányának,
“Bizony eljön a te üdvösséged;
Nézd, az ő jutalma nála van,
és az ő műve előtte.'”
És hívják majd őket Szent Népnek,
az Úr megváltottjainak;
és keresettnek fognak hívni,
nem elhagyott városnak.

a. Mondd Sion leányának: “Bizony eljön a te üdvösséged”: Az út már előkészítve és kijelölve van; most van itt az ideje, hogy az Úr üdvössége és Megváltója megjelenjen, és eljöjjön Sionba.

i. A Megváltó eljött Sionba, de nem csak Sionba. Ézsaiás világossá teszi: Az Úr valóban a világ végéig hirdette ezt a nagyszerű hírt az eljövendő Megváltóról.

b. Íme, az Ő jutalma vele van: Amikor a Messiás eljön a Sionra, a jutalma vele van. A Jelenések 22:12 egy idézet ebből a versből: És íme, én hamar eljövök, és az én jutalmam velem van, hogy megadjam mindenkinek az ő munkája szerint.

i. Pál folytatja ezt a gondolatot az 1Korinthus 3:8-14-ben, mondván, hogy amikor megjelenünk az Úr előtt, az érte és vele végzett munkánk szerint fogunk megítéltetni. Azon a napon mindenki megkapja a maga jutalmát a saját munkája szerint. (1Korinthus 3:8)

c. És keresettnek, nem elhagyott városnak fognak hívni benneteket: Történelme során Jeruzsálem tudta, milyen az, amikor elhagyatott. De azon a napon keresettnek fogják hívni; mindenki tudni fogja, hogy Isten megbecsülte és kiválasztotta.