Ézsaiás 13. fejezetével kezdődik az Ézsaiás 23:18-nál végződő szakasz, ahol a nemzetek ellen prófétál. Illő, hogy az ítélet Isten házánál kezdődjön, ezért az Úr először Izraelhez és Júdához szólt. Most azonban az Úr a nemzetek ellen szól, kezdve Babilonnal.

A. Ítélet Babilon felett.

1. (1) A Babilon elleni teher.

A Babilon elleni teher, amelyet Ézsaiás, Ámósz fia látott.

a. Teher: A prófétáknál a teher “nehéz”, súlyosan fontos üzenet, nehéz abban az értelemben, hogy bánatot vagy gyászt okoz.

i.. “Massa a ‘felemelni’ (nasa) igéből származik, és így jelentheti azt is, hogy ‘cipelni’ vagy ‘felemelni a hangot’. Az első jelentésből származik a ‘teher’ vagy ‘teher’ fordítás; a második jelentésből pedig a ‘orákulum’ vagy ‘szónoklat’ fordítást kapjuk”. (Wolf)

ii. Nyelvtanilag talán úgy fordíthatjuk a gondolatot, hogy “orákulum”. De mivel ezek nehéz orákulumok, joggal nevezhetjük őket tehernek.

b. Babilon ellen: Ézsaiás i. e. 685-ben fejezte be prófétai pályafutását, majdnem 100 évvel azelőtt, hogy Júda végleg elbukott a Babiloni Birodalom előtt (i. e. 586). E prófécia idején Babilon jelentős nemzet volt, de státuszban határozottan elmaradtak az Asszír Birodalomtól. Mégis, az Úr, aki minden dolgok végét ismeri, több száz évvel az ítélet bekövetkezése előtt beszélhet a babiloni gőg feletti ítéletről.

i… Ez a Babilon elleni teher Ézsaiás 14. fejezetének végéig tart. Adam Clarke mondja erről a szakaszról: “Ennek a próféciának az első része az egyik legszebb példa, amit a prófétai stílusban a kompozíció eleganciájára, a képek változatosságára, az érzelmek és a dikció magasztosságára lehet adni; az utóbbi rész pedig a legmagasabb és egyedülállóan kiváló ódából áll.”

ii. Miért szólt Isten Babilonhoz? Ez a prófécia valószínűleg soha nem jelent meg Babilonban, így nem igazán figyelmeztetésként szólt hozzájuk. Ehelyett Isten népének megsegítése volt az oka. Először is azáltal, hogy megmutatta nekik, hogy Isten valóban igazságos, és meg fogja ítélni a körülöttük lévő gonosz nemzeteket. Izrael és Júda érezte Isten fegyelmezésének fullánkját, és ilyenkor elgondolkodunk azon, hogy Isten igazságtalanul választ ki minket. Ez biztosíték számukra, hogy nem így van. Másodszor, Babilon (és a többi nemzet ebben a szakaszban) olyan nemzetek voltak, amelyek Izrael és Júda ellen jöttek, és Isten azzal mutatta meg szeretetét népe iránt, hogy bejelentette bosszúját ellenségeik ellen.

2. (2-8) Egy sereg jön Babilon ellen.

“Emelj zászlót a magas hegyre,
Hívd fel szavadat rájuk,
Hintsd meg kezedet, hogy bemenjenek a nemesek kapuján.
Megparancsoltam megszenteltjeimet,
Hatalmasaimat is haragomra hívtam-
Azokat, akik örülnek magasztalásomban.”
Sokaság zaja a hegyekben,
mint a sok nép zaja!
Egybegyűlt nemzetek országainak lármája!”
A Seregek Ura összegyűjti
a hadsereget csatára.
Távoli országból jönnek,
A mennyek végéről-
Az Úr és haragjának fegyverei,
hogy elpusztítsák az egész földet.
Jaj, mert közel van az Úr napja!
Eljön, mint pusztítás a Mindenhatótól.
Ezért minden kéz megernyed,
minden ember szíve megolvad,
és megijednek.
Pánik és fájdalom fogja el őket,
fájdalmuk lesz, mint a szülő nőnek,
meghökkennek egymáson,
arcuk olyan lesz, mint a lángok.

a. A seregek Ura harcra hívja össze a sereget: Ez az ítélet serege a Babiloni Birodalom ellen, amelyet évtizedekkel azelőtt megjövendöltek, hogy még nagyhatalom lett volna. Ezt a hatalmas sereget szemléletesen írják le, a csata látványát és hangjait bemutatva.

b. Egymásra fognak csodálkozni: Amikor Babilon hirtelen elesett Círusz ügyes, meglepetésszerű támadásával, a város lakói teljesen megdöbbentek (Dániel 5).

3. (9-16) Az ítélet borzalmai Babilon felett.

Nézzétek, eljön az Úr napja,
Kegyetlen, haraggal és tüzes haraggal,
hogy pusztává tegye a földet,
és kiirtja belőle bűnöseit.
Mert az ég csillagai és csillagképei
Nem adják majd fényüket,
A nap elsötétül kimenetelében,
És a hold nem fogja világítani fényét.
“Megbüntetem a világot gonoszságáért,
És a gonoszokat gonoszságukért,
Megállítom a kevélyek gőgjét,
És megalázom a rettentők gőgjét.
Ritkábbá teszem a halandót, mint a finom arany,
Az embert, mint Ophir arany ékét.
Ezért megrázom az eget,
És a föld elmozdul helyéről,
A Seregek Urának haragjában
És az Ő heves haragjának napján.
Úgy lesz, mint az űzött gazella,
és mint a juh, amelyet senki sem vesz fel,
Mindenki a saját népéhez fordul,
és mindenki a saját földjére menekül.
Mindenkit, akit találnak, átdöfnek,
és mindenki, akit elfognak, kard által esik el.
A gyermekeiket is szemük láttára verik szét,
házaikat kifosztják
és feleségeiket megerőszakolják.”

a. Eljön az Úr napja: Ézsaiás most “prófétai időben” beszél, egy közeli beteljesedésre (a babiloni birodalom elleni ítélet napja) és egy végső beteljesedésre (az ítélet végső napja Jézus visszajövetelekor) gondolva.

i. Az Úr napja fontos kifejezés, amelyet mintegy 26 alkalommal használ a Biblia. Nem az ítélet egyetlen napjáról beszél, hanem az ítélet időszakáról, amikor az Úr rendbe hozza a dolgokat. Olyan, mintha a mai nap az ember napja lenne, de az Úr napja eljön.

b. Az ég csillagai és csillagképei nem adják majd fényüket, a nap elsötétül: Több prófétai szakasz is leírja azokat a kozmikus zavarokat, amelyek megelőzik és körülveszik Jézus visszatérését (Jóel 2:10, Jelenések 6:12-14, Ézsaiás 34:4). Valószínűleg Jézus idézte vagy parafrazálta ezt az Ézsaiás-helyet a Máté 24:29-ben: Közvetlenül azoknak a napoknak nyomorúsága után a nap elsötétül, és a hold nem adja fényét; a csillagok lehullanak az égről, és az egek erői megrendülnek.

i. A babiloni ítélet közeli beteljesedésekor úgy érezték, hogy az egész világ darabokra hullik. A végső beteljesülésben, amely Jézus visszatéréséhez kapcsolódik, az egész világ szétesik.

c. Megbüntetem a világot a gonoszságáért: Babilonnak ez a prófétai azonosítása a világgal, amely megérett a végső ítéletre, következetesen végigvonul a Szentíráson. Nem lepődünk meg azon, hogy Ézsaiás prófétai módon összekapcsolta Babilon ítéletének látomását az egész világnak a gonoszságáért való megítélésével.

i. Babilont 287 alkalommal említi a Szentírás, többször, mint bármely más várost Jeruzsálem kivételével.

ii. Babilon egy szó szerinti város volt az Eufrátesz folyónál. Az 1Mózes 11:1-10 szerint Babilonban volt az a hely, ahol nem sokkal az özönvíz után az emberiség hivatalosan is megszervezte az Isten elleni lázadást. Ebben az értelemben Babilon “annak a civilizációnak a székhelye volt, amely az Istennel szembeni szervezett ellenségeskedést fejezte ki”. (Tenney, Interpreting Revelation).

iii. Később Babilon volt annak a birodalomnak a fővárosa is, amely kegyetlenül meghódította Júdát. “Babilon számukra (a zsidók számára) minden gonoszság lényege, a kegyetlenség megtestesítője, Isten népének ellensége, és a bűn, a testiesség, a bujaság és a kapzsiság maradandó típusa volt”. (Tenney)

iv. Az Ószövetséget ismerők számára Babilon neve a szervezett bálványimádással, az istenkáromlással és Isten népének üldözésével függ össze. Az Újszövetségben az utolsó idők világrendszerét mind vallási, mind kereskedelmi szempontból Babilonként jellemzik (Jelenések 17 és 18). Babilon tehát “az Istennel szemben álló bálványimádó, pogány világrendszer … alkalmas megjelenítése”. (Martin)

d. Ezért megrázom az eget, és a föld elmozdul a helyéről: Haggáj 2:6 és Zsidókhoz írt levél 12:25-28 ugyanezt a gondolatot visszhangozza. Mivel Isten képes megrázni az eget és megmozdítani a földet, és mivel maga Isten megingathatatlan, sokkal több értelme van bízni Istenben, mint akár a földben, amelyen állunk, és a levegőben, amelyet belélegzünk.

e. Olyan lesz, mint az üldözött gazella: A gondolat az, hogy Isten ítélete, mind Babilon, mind általában a világ felett, könyörtelen. Olyan, mint egy természetfilm, ahol a levadászott gazellát utoléri az oroszlán, és teljesen felfalja. Isten könyörtelen ítélete elől nincs menekvés.

i. Ha Jézusban vigasztalódsz, ne feledd, hogy ez ugyanaz a könyörtelen ítélet, amely a kereszten kiáradt rá. Ebben az Ézsaiásból vett képben Jézus volt az üldözött gazella, és önként tette magát azzá.

B. A pusztuló Babilon.

1. (17-22) Babilon elpusztul.

“Íme, felhergelem ellenük a médeket,
akik nem törődnek az ezüsttel;
és ami az aranyat illeti, nem gyönyörködnek benne.
És íjaik szétzúzzák az ifjakat,
És nem szánják meg az anyaméh gyümölcsét,
A szemük nem kíméli a gyermekeket.
És Babilon, a királyságok dicsősége,
A káldeusok büszkeségének szépsége,
olyan lesz, mint amikor Isten elpusztította Szodomát és Gomorrát.
Soha nem lesz lakott,
nemzedékről nemzedékre nem lesz lakott,
nem fognak ott sátrakat verni az arabok,
nem fogják ott a pásztorok a juhnyájukat felállítani.
De a sivatag vadállatai fognak ott heverészni,
És baglyokkal lesznek tele a házaik,
Sztrükkök fognak ott lakni,
És vadkecskék fognak ott kapirgálni.
A hiénák üvölteni fognak a fellegváraikban,
És sakálok a kellemes palotáikban.
Az ő ideje már közel van,
És napjai nem fognak meghosszabbodni.”

a. Felbuzdítom ellenük a médeket: Ha ez a prófécia évtizedekkel azelőtt hangzott el, hogy a Babiloni Birodalom legyőzte az Asszír Birodalmat, és nagyhatalommá vált, akkor még hosszabb idővel azelőtt, hogy a médek a babiloniak ellen jöttek, és Isten ítéleteinek eszközeként meghódították őket.

i. Az ehhez hasonló, konkrétan megfogalmazott részek őrületbe kergetik a Biblia szkeptikusait, arra késztetve őket, hogy Ézsaiást a megjövendölt események után íródottnak tekintsék. De hát Isten nem ismeri a jövőt, méghozzá konkrétan?

ii. Olyan lesz, mint amikor Isten elpusztította Szodomát és Gomorrát: “A ‘Szodoma és Gomorra’ kifejezés nemcsak a teljes pusztulásra utal, hanem annak erkölcsi okára is”. (Grogan)

b. Soha nem lesz lakott: Az ősi Babilon városa, miután meghódították, soha többé nem lesz lakott.

i. “Amikor Cyrus meghódította Babilont, nem pusztította el a várost. A falak i. e. 518-ig állva maradtak, és az általános pusztulás csak az i. e. harmadik században következett be, amikor Babilon fokozatosan pusztulásnak indult, és Ézsaiás próféciája beteljesedett. Babilon a muszlim hódítás idejére, a Kr. u. VII. századra teljesen elnéptelenedett, és a mai napig elhagyatottan fekszik.” (Wolf)

ii. Ez a végső beteljesedésben is igaz. Amikor Jézus dicsőségben visszatér, és meghódítja a világrendszert, 1000 évig fog uralkodni a földön. Amint ezt megteszi, nem lesz többé “világrendszer”, amely szemben állna Istennel, ahogyan mi ismerjük. Ebben az értelemben az Istennel szemben álló világrendszer soha többé nem lesz lakott.

c. Baglyok… struccok… vadkecskék… hiénák: Az itt említett állatokat lehetetlen pontosan azonosítani. A kép a Babilon bukását körülvevő sötétségről és zűrzavarról szól.

i.. “A ‘vadkecskéket’ (21. v.) néha a kecske alakú démonokkal hozzák összefüggésbe, amelyeket ‘szatíroknak’ neveznek (3Móz 17:7; 2Krón 11:15)”. (Wolf)

ii. Kálvin János így alkalmazta Ézsaiás 13 igazságát: “Valahányszor tehát városok pusztulását, nemzetek csapásait és királyságok megdöntését látjuk, idézzük fel ezeket a jövendöléseket, hogy megalázkodjunk Isten fenyítései alatt, megtanuljunk bölcsességet meríteni mások nyomorúságából, és imádkozzunk saját bánatunk enyhüléséért.”

.